A Gemenc Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közös rendezvényén a nyár és a fűz fafajok génmegőrzési eredményeinek hasznosítását mutatták be az erdőgazdálkodás és a növénynemesítés terén.
A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás és a természetvédelem céljainak összehangolása a génmegőrzés és a növénynemesítés tekintetében fontos szakmai feladat – emelte ki Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkára augusztus 29-én, a tolnaszigeti fajtabemutatón. Mint mondta, a gemenci térségben előforduló feketenyár- és fehérfűz-állományok genetikai erőforrásaink védelme és megőrzése nem önmagáért való, hiszen ezek a géngyűjtemények biztosítják a tartamos és fenntartható erdőgazdálkodás biológiai alapjait. Hozzátette, a gazdálkodói és a természetvédelmi érdekek összehangolásának szemléletes példája az, ahogy a védett gemenci területeken az erdőgazdaság a helyi származású szaporítóanyagokat használja fel az erdősítéseknél.
– Fontosnak tartom a mai szakmai napot, hiszen többek között gyakorlati példák segítségével is be tudjuk mutatni, hogy a lecsökkent talajvízszint és a folyószabályozás miatt jelentősen megváltozott adottságok, valamint a klímaváltozás szélsőséges jelenségei (extrém árhullámok, aszályos periódusok) kölcsönhatásában milyen erdőgazdálkodási tapasztalatokra tettünk szert – mondta Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója.
A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát.
– A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat alapvető nemzetgazdasági érdek – hangsúlyozta Bordács Sándor, a NÉBIH osztályvezetője.
Mindent a szakszemnek...
A génmegőrzési és szelekciós nemesítési programok eredményeként létrejött fekete nyár, fehér fűz géngyűjteményeket és szaporítóanyag-forrásokat a szakmai napon a NÉBIH munkatársai mutatták be. Az előadások során elhangzott, hogy a legjelentősebb eredményeket a fekete nyár esetében sikerült elérni. Hazánk jelentős előfordulási területein az 1990-es évek közepétől elkezdett térképezési és szelekciós munka következtében nemzetközi szinten is jegyzett eredmények születtek a populációk genetikai változatosságának felmérésében, illetve ezekre alapozva az élőhelytől távoli génmegőrzésben (géngyűjtemények, génbankok) és a gyakorlati hasznosításban. A génbanki anyagok segítségével sikerült emelni a szaporítóanyag-gazdálkodásban a magasabb genetikai értékű anyagok arányát. Anyatelepek és magtermesztő ültetvények létesültek, amelyek széles genetikai spektrumot kínálnak a szaporítóanyagot felhasználó erdőgazdálkodóknak.
A program további részében az ártéri erdőtársulások őshonos fafajaival (fekete nyár, fehér fűz, fehér nyár) folytatott gazdálkodás tapasztalatairól számoltak be a Gemenc Zrt. szakemberei. Többek között bemutatták a közel 20 éve elkezdett, a fekete nyár „visszatelepítését" szolgáló program eredményeit. A gemenci fekete nyár és a fehér fűz példája is mutatja azt, ahogy a globális, valamint a nemzeti stratégiai elvek a helyi viszonyokhoz alakítva, a helyi szaktudást felhasználva sikeresen meg tudnak valósulni.
Az erdészeti bemutatót a NÉBIH 125 éves jubileumi fajtabemutató programsorozatának részeként rendezték meg. Az idei rendezvénysorozattal emlékeznek arra, hogy 1892-ben a Magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson vette kezdetét Magyarországon a növényfajta-kísérleti tevékenység. Célja az ártéri erdőgazdálkodásban alkalmazott génmegőrzési, fajtafenntartási és szaporítóanyag-gazdálkodási módszerek megismertetése volt.
(NÉBIH) (fotó: NÉBIH)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön