Erdő- és vadgazdálkodás

A mezőgazdasági, illetve az erdei vadkárfelmérési útmutatót készítő munkacsoportok elkészítették konkrét javaslataikat és kedvező esetben rövidesen életbe is léphetnek. Az útmutató egyik új eleme a mediátori intézmény.


A vadgazdálkodási ágazatban rend van, az agrár- és a vadgazdálkodók között harmónia van – köszönhető ez a közelmúltban hatályba lépett jogszabályoknak, illetve a Nemzeti Agárgazdasági Kamarának, amely felvállalta az ellenérdekelt felek közötti békítést – adott rövid helyzetelemzést Bitay Márton Örs, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára a NAK-nak a Fehován megrendezett hagyományos vadgazdálkodási konferenciáján.

A 2019. február 7-i rendezvényen Győrffy Balázs, a NAK elnöke ehhez hozzátette, hogy a 2015-ben elfogadott új vadászati törvény megoldásokat adott a vadgazdálkodást érintő alapvető kihívásokra, azonban az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai indokolttá tették a jogszabály finomhangolását. Így, jegyezte meg, a vadászok, vadászati szervezetek észrevételei alapján benyújtott törvénymódosító javaslatokat – a versenyképességi csomag keretében – tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés, amelyek január 11-től hatályossá is váltak.
– Ennek része volt a védett állatok által okozott károkat érintő rendelkezések új alapokra történő helyezése is, amellyel egy régi hiányosságot pótoltunk. Eddig ezen fajok esetében nem volt rendelkezés arra nézve, ki viseli a kárt, ha elmaradt az indokolt riasztás, befogás vagy gyérítés. Ezt most kezeltük. Mivel az állam korlátozza a gazdálkodók lehetőségeit, a közérdekre tekintettel, így ebben az esetben a természetvédelmi hatóságnak kártalanítást kell fizetnie – mondta.


Elkerülni a pereskedést


A Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete vezetésével munkacsoportokban hosszú ideje tart az egységes mezőgazdasági, illetve az erdei vadkárfelmérési útmutató (EMVU; EEVU) előkészítése. Ennek folyamatáról, a publikus információkról elmúlt években többször, több fórumon is beszámolt a kamara elnöke, illetve más szakértői. Mint Csányi Sándor, a VMI vezetője a konferencián elmondta, az EMVU öt részből áll majd: elvek és fogalmak, a vadkárfelmérés eszközei és módszerei, termesztett növények kárfelmérése, szakértői és képzési követelmények, mellékletek. Nagy Imre az ERTI tudományos főmunkatársa pedig a 90 oldalas EEVU majdani felépítését mutatta be: általános tájékoztató, az erdei vadkárok osztályozása, az erdei vadkár a jogszabályokban, az erdő értékének számítása (országos segédtáblák, etalon állomány), az erdősítés jellegű faállományok terepi felvételezése, az erdei vadkárok különleges esetei, a vadkár-szakértés fejezetekből áll össze.

Ahogy Győrffy Balázs fogalmazott, az útmutatók fő célja, hogy a mező- és erdőgazdálkodásban a vad által okozott károk mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országosan minél egységesebb módszerekkel történjen. Célja továbbá, hogy alkalmazása a lehető legrövidebb és legkorrektebb kárrendezési eljárást biztosítson. Mint mondta, elő kell segítenie, hogy a legtöbb vadkárügy első lépésben egyezséggel rendeződjön, és hogy a kárrendezési ügyek ne kerüljenek a bírósági szakaszba. Fontos célkitűzés továbbá, hogy a vadkár mértékének megállapítása a kár megállapításában résztvevő személyek szubjektivitásától mentes, ellenőrizhető és azonos végeredményt adjon.
– A szakértők arra törekedtek, hogy az útmutató szakmai konszenzuson alapuljon, egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen. Fontos cél volt még, hogy olcsó végrehajtású eljárást tegyen lehetővé, és az objektivitás jegyében lehetőleg ne tartalmazzon kivételeket – jegyezte meg a NAK elnöke.


A vadban okozott kár is jelentős


Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Ordasi Milán, az AM vadgazdálkodási főosztályának vezetője is, hiszen az esetleges vadkárt, vadászati kárt elszenvedő mezőgazdálkodók és a vadban okozott kárt és az élőhely-megszűnést közvetve elszenvedő vadgazdálkodó célja közös: az ököszisztéma védelme és a fenntartható hasznosítás, gazdálkodás. Úgy fogalmazott, hogy az esetek döntő többségében sikerül a megegyezés: legalábbis a SZIE által a közelmúltban elvégzett, a mezőgazdasági vadkárt érintő kérdőíves felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezett 2116 gazda nagy része elégedett volt a létrejött megállapodással.

A főosztályvezető azonban megemlítette, hogy sokszor csak a mezőgazdálkodókat ért károk kerülnek előtérbe, a vadban okozott kár – vagy a vadászati kár – jóval ritkábban, pedig „jóval nagyobb a jelentősége, mint gondolnánk. Hozzátette, ugyanígy élőhelyek (utak, árkok, nádasok, fasorok) is szűntek meg a mezőgazdasági területalapú támogatások egyre nagyobb igénylésével, így védett és nem védett fajok fennmaradása kerül veszélybe. Példaként hozta erre a hazai fogolyállomány drasztikus összeomlását.

Ordasi Milán szerint a vadgazdálkodók szempontjából az együttműködés tájanként és tejegységenként, illetve vadászatra jogosultanként eltérő, olykor változatos, néhol magas szintű, sok helyen pedig elégtelen, de békés. Úgy vélte, azokban az esetekben, amelyekben még sincs egyezség, a mediátorok tervezett bevonásával akár létre is jöhet.


Közvetítői szerepben


– A feszültségek csökkentése, kezelése érdekében kiemelt jelentőségű hogy minden érintett fél a vadkár megelőzésére koncentráljon. Ezen a téren csak együttműködéssel, folyamatos kapcsolattartással, egymás tájékoztatásával lehet eredményt elérni, amiben segítségükre lehet a falugazdász- és a tájegységifővadász-hálózat. Ezért is fogadtuk örömmel Bitay Márton államtitkár megkeresését a tájegységi fővadászok és a NAK falugazdász-hálózata közötti kapcsolat lehetőségéről. Közvetítőként, mediátorként tudnák segíteni a földhasználókat és a vadgazdálkodókat a felmerült problémák megoldásában – mondta a NAK elnöke.

Győrffy Balázs hozzátette, a munkacsoportok 2018. november végén leadták az általuk javasolt útmutatókat (benne a mediátori intézménnyel). A NAK és az országos vadászkamara vállalta, hogy az útmutatókat mind az agrártermelők, mind a vadászatra jogosultak szemszögéből megvizsgálja, és 2019. február végéig jelzik a munkacsoportok részére a felmerülő észrevételeiket és javaslataikat az útmutatók véglegesítéséhez. Ezt követően pedig a konkrét jogszabálymódosítási tervezeteket eljuttatják a szaktárcához.
– Így most már elértünk a célegyenesbe, és rövidesen életbe léphet az egységes útmutató – fogalmazott egyértelműen a NAK vezetője.


(nak.hu/Raffai Ferenc) (fotó: Lévai Zsolt/NAK)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei