Környezetgazdálkodás

2018. december 21-én Belgium kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben Flandria régió tekintetében új eltérésért folyamodott, mely szerint Flandria bizonyos gazdaságaiban a gyeppel, évelő szálas pillangóssal kevert gyeppel, vagy fűvel/takarónövénnyel felülvetett kukoricával hasznosított parcellákon évente és hektáronként 250 kg/ha/év szerves eredetű nitrogén legyen kijuttatható. Továbbá az őszi búzát vagy tritikálét követően köztes kultúrával, majd cukor- vagy takarmányrépával beültetett parcellákon évente és hektáronként 200 kg/ha/év szerves eredetű nitrogén kijuttatható legyen. (170 kg/ha/év a direktíva szerint a felső határ).

A fenti módosítás már korábban többször, több éven keresztül igényelt eltérést követően került ismét felszínre. A monitoring adatok szerint a fenntartási időszakban, Flandriában 2015 óta nem javult a felszín alatti és a felszíni vizek minősége a nitrátszennyezés szempontjából, ezért Flandria megerősített cselekvési programot fogadott el a 2019–2022 közötti időszakra. A 2019–2022 közötti időszakra szóló megerősített cselekvési program – mely Flandria régió egész területén alkalmazandó - e határozattal együttesen alkalmazandó. Tehát az engedmény érdekében a szigorúbb előírásokat, hatósági ellenőrzéseket is vállaltak. A trágyáról szóló rendeletük a nitrogén és foszfor alkalmazása tekintetében egyaránt tartalmaz korlátozásokat.

A Flandria régió vonatkozásában Belgium által benyújtott igazoló dokumentumok, kutatások azt mutatják, hogy a javasolt hektáronkénti és évenkénti 250, illetve 200 kg, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használata indokolt a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és nagy nitrogénfelvétele okán.

A határozat szerinti igazolások, kutatási és statisztikai adatok alapján a Bizottság 2022. december 31-ig határozatában engedélyezte az alábbi feltételek megtartása mellett:

Az engedélyezés Flandria azon gazdaságainak azon meghatározott parcelláira vonatkozik, amelyeken magas nitrogénigényű és hosszú vegetációs időszakú növényeket termesztenek, és amelyekre a hatóság e szerint engedélyt adott ki.

A „gazdaság”: állatállomány nélküli vagy azzal rendelkező mezőgazdasági üzem. Továbbá mit is kell érteni „magas nitrogénigényű és hosszú vegetációs időszakú növénykultúrának”? A következők bármelyike idesorolandó: gyepterület; 50%-nál kevesebb pillangóst tartalmazó gyepterület/évelő takarmánynövény; köztes kultúraként szolgáló, később lekaszált és összegyűjtött fűvel/takarónövénnyel a betakarítás előtt vagy után felülvetett kukorica. Ide sorolandók továbbá a kaszált évelő takarmánynövény/gyep vagy vágott rozs és az azt követően vetett kukorica; illetve az őszi búza vagy tritikálé (őszi gabonafélék) és az azt követően vetett takarónövény, a cukor- vagy takarmányrépa.

Az engedélykérelmet benyújtó gazdaságok évente jelentést tesznek a hatóságok felé a felhasznált, az átvett és kezelt trágya mennyiségéről, valamint annak nitrogén- illetve foszfor tartalmáról. A kezelt trágya csak akkor alkalmazható, ha benne a nitrogén és a foszfát aránya (N/P2O5) legalább 3,3/1, kivéve, ha alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvíznek minősül. Hazai viszonylatban a jelentés nem ismeretlen fogalom, azonban a trágyák beltartalmi értékét a rendeletünk határozza meg, attól eltérésre nincs lehetőség, pedig gyakran hasznos lenne.

Az illetékes hatóságoknak ki kell alakítaniuk és rendszeresen frissíteniük kell azokat a módszereket, amelyekkel a kezelt trágya összetétele, valamint az összetétel és a kezelési hatékonyság változásai az egyedi eltérés hatálya alá eső gazdaságok vonatkozásában elemezhetők.

Minden gazdaság számára – annak teljes területét figyelembe vevő – trágyázási tervet kell készíteni és nyilvántartást vezetni. Tápanyagpótlás tekintetében a nitrogén- és foszfátkijuttatásnál a talaj tápelemtartalmát és a növény igényét kell figyelembe venni. Műtrágyából származó foszfát csak alacsony foszfortartalmú talajon alkalmazható.
Az adatokról évente adatot kell szolgáltatni a hatóság felé, csakúgy, mint a hazai rendeletünkben.

Minden, az eltérés lehetőségével élő gazdaságnak rendelkeznie kell 4 évente, 5 hektáronkénti, a talaj nitrogén- és foszfortartalmára vonatkozó elemzések eredményeivel. Ezt hazai viszonylatban ismét ismerjük.

A hatóságnak is van dolga, ugyanis – hiszen egy már korábban eltérésre engedélyezett területről van szó - az engedéllyel rendelkező gazdaságok 85%-nál, az eltéréssel érintett parcelláik 6%-nál a felszíni 90 cm-es talajrétegből – vagy, ha a talajvíz ennél sekélyebb, úgy a talajvízszintig – mérni kell a talaj nitrátkoncentrációját minden évben október 1. és november 15. között legalább 3 rétegből.

Szeptember 1. és a következő év február 15. között tilos az engedéllyel rendelkező parcellákra trágyát, kezelt trágyát vagy tonnánként 0,60 kg-ot meghaladó összmennyiségű nitrogént tartalmazó alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvizet, illetve műtrágyát kijuttatni.

Számos vetésforgóra vonatkozó előírás mellett – ezek a nevezett határozatban olvasható – megemlítendő, hogy vetésforgó nem tartalmazhat hüvelyeseket vagy más pillangóst. A vetésforgó azonban magában foglalhatja az 50%-nál kevesebb pillangóst magába foglaló takarmánytermő, ill. gyepterületet.

További elvárás, hogy a köztes kultúrákat/másodvetéseket/takarónövényeket az őszi búza vagy tritikálé betakarítása után 2 héten belül, legkésőbb szeptember 15-ig el kell vetni és február 15-e előtt nem szabad felszántani.

Megszorítás még, hogy az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az akkreditált szállítók által végrehajtott trágyaszállításokat minden esetben földrajzi helyzetmeghatározó rendszerek rögzítsék. Továbbá biztosítani kell minden egyes szállítás előtt a trágya összetételének a nitrogén- és foszforkoncentráció szempontjából történő vizsgálatát és az eredményeket meg kell küldeni a hatóságnak és az átvevő gazdálkodónak is.

Fentieken túli számos ellenőrzési kötelezettség mellett vállalni kellett a tagállamnak, hogy 2020-tól kezdve kutatási kísérleti projektként – a tápanyag-kibocsátási modell kalibrálása és hitelesítése céljából – területspecifikus megfigyelési rendszert vezet be legalább két (mellék) vízgyűjtő-területen, a parcella szintjén jelentkező nitrátveszteség, valamint a felszíni és felszín alatti vizeknek egy adott (mellék) vízgyűjtő szintjén tapasztalt nitrátkoncentrációja közötti kapcsolat jobb megértése érdekében.

Látható tehát, hogy a Nitrát direktívában konkrétan megjelölt határértéktől való eltérés a gazdaságok és a nemzeti hatóságok, kutatóintézetek közös együttműködésével lehetséges, célravezető, s minden eltéréshez kedvező monitoring adat és kutatási eredmény szükséges.

NAK/Sztahura Erzsébet