Mezőgazdasági termelés

A növekvő globális igény és a fogyasztók miatt – akik hajlandóak megfizetni a prémiumminőséget – fényes jövő vár az aszaltgyümölcs- és a héjasgyümölcs-ágazat szereplői számára. A NAK piaci körképe.


Nem is olyan régen a diófélék még egészségtelen élelmiszereknek voltak kikiáltva. Manapság viszont már ösztönzik fogyasztásukat és az egészséges táplálkozás részét képezik. Szerencsére a globális ipar képes lépést tartani a növekvő igényekkel. Ellátási problémák nyilvánvalóan inkább a gyűjtött diókkal adódhatnak, mint azokkal, amiket termelnek. (Bár az idén Brazíliában a túlkínálat okoz gondot, és a politikai viszonyok is közbe szólnak, de az iparnak sikerül növelnie a termelést, hogy lépést tartson a bolygó növekvő dióéhségével.)

Még emlékszünk az első kaliforniai rekord-mandulatermésre, amely meghaladta a 900 ezer tonnát. Akkoriban még azon gondolkodtunk, hogy az USA találni fog-e piacot az összes mandulájának. Most pedig olyan termésre számítunk, ami még azt is fölülmúlja a felével és Kalifornia is biztos a piacában. A makadámdió a másik sikertörténet. Hosszú utat tett meg az „olcsó” dióktól, mint amilyen a földimogyoró. A makadámdió sikeressége az exportpiacokon elsősorban a mögötte zajló marketingtevékenységnek köszönhető.

Az aszalt gyümölcsök is hasonló jó hírnek örvendenek, bár az idei ellátás a politikai és a pénzügyi helyzetnek köszönhetően komplikáltabb lesz. Törökország belpolitikai helyzetének és az USA-val való súrlódásának (mindketten nagy aszaltgyümölcs-ellátók) a következménye a török lírát érintő „jo-jo effektus”, ami az ellátók és a felvásárlók dolgát egyaránt megnehezíti. Senki sem szereti, mikor a szállítmányok költsége 10%-ot változik néhány héten vagy akár napon belül.

Az USA-nak is van problémája az árfolyamváltozásokkal. Az erős dollár megnehezíti a kaliforniai mazsolagyártók életét, miközben a gyenge török líra és a dél-afrikai rand teljesen ellentétes hatással van az iparra azokban az országokban. Kaliforniának túl kellene élnie ezt a vihart, nem utolsó sorban a kiváló márkázása miatt. Mindamellett, ha a vásárlók hajlandóak prémiumárat fizetni a minőségi dióért, akkor az aszalt gyümölcsökért is ugyanezt kellene tenniük.


A Kelet-európai diók az USA-val és Chilével együtt vezetik a piacot


A diótermesztés Ukrajnában, Romániában, Moldovában és Bulgáriában is nagymértékben növekedett az elmúlt években, versenyezve az USA-val az EU piacán. Ezeknek az országoknak a kormányai stratégiai mezőgazdasági árucikknek tekintik a diót és kulcsfontosságú előállítónak pozícionálják magukat a közeli piacokon, főleg az EU, Törökország és a kaukázusi területek felé (Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia). Előnyük származik az alacsony szállítási költségek révén az EU és török piac közelsége miatt, bár az északi területeken még mindig a kaliforniai dióbeszállítás a meghatározó.


Ukrajna


Ukrajna meg szeretné erősíteni pozícióját, mint az első számú EU-beszállító, valamint világviszonylatban a 3. helyen áll USA és Chile mögött, miután 18900 hektárra növelték az ültetvényfelületeiket. A 2019-es év várható termése 120-132 ezer tonna között alakulhat mindösszesen az ukrán kormány és az USDA szerint. Eben benne vannak a szórványdiósokban és kis családi gazdaságokban betakarított mennyiségek is. 2018-ban 40984 tonnát exportáltak. Az EU és Törökország a fő importőrök, 33% és 29%-kal a vámadatok alapján.

A termelés emelkedése a modern öntözött ültetvények növekedésének köszönhető, amik elérték a 4800 hektárt 2017-ben. Ez 84%-kal több mint az előző szezonban, ellensúlyozva a kisebb családi gazdaságok kiesését. Ezekben a hagyományos családi gazdaságokban nincs tápanyag-utánpótlás vagy növényvédelem, sok termelő inkább a faanyagot értékesíti a hazai bútoripar számára. Ennek következménye, hogy az átlagos dióültetvények területe 20 ha-ról 50 ha-ra emelkedett 2009-2017 között, ahogy a terméshozam és a minőség is növekedett az Ukrajnai Állami Statisztikai Szolgálat és az USDA adatai szerint.

A legtöbb kis gazdaság nem jelenti be készletét, így megtartva azt akár több mint egy évig is, kivárva, míg az exportárak megfelelően alakulnak számukra. Megközelítőleg 13000 tonna volt készleten a 2016-17-es szezon kezdetén az alacsony exportárak miatt. Ez a készletadat magyarázza az 56%-os exportnövekedést 2017. szeptemberétől 2018 májusáig (az USDA szerint). A magas jövedelme és ára miatt az ukrán kormány népszerűsíti a diótermesztést, mivel az EU és Törökország közelsége könnyebbé teszi az értékesítést.

Ukrajna bioterületei 2017-ben elérték a 289551 ha-t, ami az összes művelt területük 1%-a (az Ökológiai Gazdálkodási Kutató Intézet (FIBL) adatai szerint). A dióültetvények ennek 1%-át jelentik. Az ukrán törvényhozás 2013. szeptemberében fogadta el a szükséges jogszabályt a biogazdálkodásról és annak kereskedelméről, azt azonban még nem alkalmazzák, de nemrégiben elkezdték jelölni hazai biotermékeket.
– Ukrajna közel 300 ezer tonna bioterméket exportált 2017-ben, főleg az EU területeire az átfogó szabadkereskedelmi térséget (DCFTA) kihasználva. A dió még nem a fő bioexport-termék, nem úgy, mint a gabonafélék, az alma és a bogyósok. Nincsenek pontos adatok a biodió-exporttal kapcsolatban, mert még nem számottevő, de már elkezdtük regisztrálni a piacon – nyilatkozta az ukrán kormány bio-exporttámogatási felelőse, Hanna Morozova.


Moldova


Moldova kis ország (területe 33 846 négyzetkilométer), Ukrajna és Románia fogja közre, területének megközelítőleg kétharmada mezőgazdasági művelésű. A dió az egyik fő mezőgazdasági árucikke, 6%-os nemzetközi piaci részesedéssel. 2017-ben 14870 tonna diót exportáltak 98 millió USD-nek megfelelő értékben, főleg az EU tagállamokba és Törökországba. A moldáv dió minősége is javul, bár akadtak problémák a színnel, a nagyarányú sötét diók miatt.
– Ennek eredménye, hogy az árak növekedtek a világosabbakra, míg alacsonyak lettek a sötét színűekre, hogy azokat is értékesítsék – nyilatkozta Micheal Stevens a Freeworld Tradingtől.

A kormány készített egy ambiciózus biostratégiát, az EU és az ENSZ támogatási forrásainak bevonásával. A mezőgazdaságilag művelt területek 1,9 millió hektárt tesznek ki, aminek a bioterületek 3,9%-át adják a Moldovai Mezőgazdasági Minisztérium szerint. Van 29000 hektárnyi dióültetvényük, amik a magas átlagéletkoruk miatt alacsony hozamúak.

2018-ban 5274 tonna héjas diót exportáltak, főleg az USA-ba és az EU tagállamoknak, ami a teljes bioexportuk 10,1%-a.
– Az ipar úgy tekint Moldovára, mint fő kelet-európai biodió-előállítóra, ezért is magasabbak az áraik 15-20%-kal, mint a hagyományos árué – tette hozzá Stevens.


Románia


Románia rekordmennyiségű, 45700 tonnás héjasdió-termést ért el 16 ezer hektáron 2017-ben, ezzel szemben kisebb visszaesés tapasztalható 2018-ban a román kormány adatai szerint. Az ágazat fejlődését az EU-támogatások segítették. 2018-ban 27 millió USD értékben 3790 tonna diót exportáltak, 83%-ban az EU-ba.
A román dióágazat kihasználja az EU-tagságot és a stratégiai elhelyezkedését, mivel héjas diót tudnak importálni Moldáviából és Ukrajnából.
– Bár ez egy nehéz feladat a bürokratikus akadályok miatt, főleg Moldáviában, ahol még mindig létezik az exportengedélyezés rendszere, ami melegágya a korrupciónak – hangzott el román forrásból a Biofach Nuremberg kiállításon.

A teljes romániai biogazdálkodási területek mérete 2017-ben 258471 ha volt, ebből 2%, megközelítőleg 12000 ha az álló kultúrák területe, de nincs hivatalos adat a biodió-területekről. Román források szerint megközelítőleg 10%-a a hazai diótermésnek hivatalosan bio, amit főleg az USA-ba, Németországba és Japánba exportálnak. Az átlag biodió-árak megközelítőleg 20-35%-kal magasabbak, mint a hagyományosak.


Bulgária


Bulgária a legkisebb termelő a régióban. 2018-ban elérték a 4500 tonna héjasdió-termést, közel 5000 ha-on, ami a kormány szerint stagnál, mivel az mezőgazdasági termelés más magas értékű termékekre koncentrál, mint például bogyósok, olajos magvak és illóolajok. Itt is, mint Romániában, az EU-támogatásokból fejlesztették a dióültetvényeket.

2018-ban 1430 tonna diót exportáltak, ami egyharmada a 2017-es mennyiségnek a megugró hazai felhasználásnak köszönhetően. A fő partnereik Albánia és az EU tagállamok, 41,7% és 38% piaci részesedéssel. Egyelőre nincs adat a biodió-termelésükről vagy annak exportjáról.


Magyarország


Köszönhetően a diótermő-terület évről évre történő dinamikus növekedésének, mára elérte a 7242 hektárt, az átlagos héjasdió-termés pedig az utóbbi években megközelítette a tízezer tonnát. A legnagyobb diótermő-terület Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található (a 2017-es adatok alapján összesen 2942 hektár), de jelentős területet tesz ki a borsodi (804 hektár) és a Somogy megyei is (640 hektár).

A héjas dió exportkivitele az elmúlt években 1,5-2,5 ezer tonna között alakult, míg a dióbél-kivitel 1,7-2,2 ezer tonnát tett ki. Ezek együttes értéke 4,5-6,5 milliárd Ft között volt. Ebből is látszik, hogy a magyar gyümölcstermelés egyik perspektivikus termékéről van szó.

A termesztett diófajtáink koraisága miatt a magyar dió igazi réspiaci termék, megelőzi az olyan nagy európai termelőket, mint Franciaország és az olcsó import kaliforniai dió megjelenését. Jó évjáratokban a minősége is kiemelkedik a kínálatból, ezért keresett exportcikkünk. Ahhoz azonban hogy a nemzetközi piacon komoly tényezővé váljunk, további termelésbővítésre lenne szükség. A termésátlagok növelésében a fajtainnovációnak és az intenzív technológiák bevezetésének is óriási szerepe van.


(NAK/Csép Adrienn és Fodor Zoltán - Forrás: IegVu és saját adatok)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Cím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

Zöld szám: +36 80 900 365

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Adószám: 18399257-1-43

 

 

Őstermelői adatok lekérdezése

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei