Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az Európai Unió egyik legnagyobb H2020-as kutatási és innovációs projektje az I2Connect, amelyben a mezőgazdaságot és erdészetet érintő összetett kihívásokra történő reagálás érdekében - számos más európai országgal együtt -, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vesz.

Az I2c általános célja, hogy a projektbe bevont szaktanácsadók felismerjék a gazdálkodók fejlesztési igényét és össze tudják őket hozni a hasonló témában „mozgolódó” szereplőkkel a közös problémák megoldására, és így ők is az innovációs folyamatok szereplőivé váljanak.

A projekt konkrét célja a szaktanácsadói hálózatépítés, a tudásmegosztás, tudásáramoltatás úgy, hogy a szaktanácsadókat szólítsa meg. Segítse a gyakorlati tudás és az innovatív gyakorlatok közös létrehozását, összekapcsolását, az eredmények egymás közötti megosztását a szaktanácsadók bevonásával. A meglévő szaktanácsadói hálózatokra támaszkodik, és a már megvalósult, a gyakorlatban jól működő tapasztalatokat kívánja elterjeszteni Európa-szerte. Végül, de nem utolsó sorban, az innovációt a gazdák, a termelők felől érkező kezdeményezésként segíti kiteljesedni, megvalósulni.   

A NAK projektben vállalt feladata, többek között, a hazai „innovációs szaktanácsadók” azonosítása, készségeik feltérképezése, működésük, szerepük és kulcskompetenciák megértése. Ezen felül, képzések, tanulmányutak szervezése, a hazai jó gyakorlatok azonosítására. Ennek a vállalásnak a keretében 2020. májusában a NAK pályázatot hirdetett a hazai névjegyzékben szereplő szaktanácsadók részére, az i2c Train the Trainer (TTT) programban történő részvételre, ahol két fő szaktanácsadó került kiválasztásra.

Jelen cikkünkben Bányai Tibor és Gór Arnold szaktanácsadók osztják meg tapasztalatukat az

interaktív innováció témában szervezett Train the Trainer (képezd a trénert) dublini képzésről.

Az i2connect projektben 42 szervezet vesz részt, többségük közvetlenül segíti az innováció ösztönzését a vidéki területeken. Minden olyan jelentős európai mezőgazdasági és erdészeti tanácsadó szervezet képviselteti magát a projektben, akik elkötelezettek abban, hogy hozzájáruljanak a tanácsadási szolgáltatás folyamatos tanulásához és fejlesztéséhez, jobban kihasználva azokat a lehetőségeket, amelyeket az EIP-AGRI program a kutatás és a gyakorlat közötti szakadék áthidalására hozott létre.

Schumpeter szerint az innovációnak több típusa van: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése és az iparági átszervezés.

Garai László nyomán a kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul), vagyis, ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik.

Az interaktív innováció jelen esetben a mezőgazdaság szereplői közötti együttműködést hangsúlyozza, a tudás megosztásán és hatékony átadásán keresztül. Az interaktív innováció kulcsa a tudás tudatos felhasználása, amelyben a végfelhasználók és a gyakorlati szakemberek nemcsak szemlélőként vesznek részt, hanem vállalkozói készségeiket és gyakorlati tudásukat használják fel a megoldások vagy lehetőségek fejlesztésére, ezáltal létrehozva egy új tudást.

Az innovációs folyamat sikerességében fontos, hogy a technológiai nyomás (technology- push) és a keresleti/piaci húzóerő (demand/market-pull) egyszerre jelen legyenek. Ebben egy sikeres hálózat kulcsszerepet játszhat, hiszen a különböző érdekeket egyaránt képviselni tudja. Egy olyan innováció jöhet így létre, ami a gazdák, kutatók, versenyszféra és közszféra számára egyaránt hasznos.

A dublini TTT képzés 2021.október 4-8-ig került megrendezésre. A tréningen 10 országból voltak résztvevők (Spanyolország, Belgium, Lengyelország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Magyarország, Svájc), ami magában hordozta a program sokszínűségét és a sokféle látásmódot. A trénerek (Eelke Wielinga, Niels Rump és Ugo Denis) az innovációs folyamatok tudományos leírását ültették át a gyakorlatba és mutatták meg számunkra interaktív módszerekkel, hogy azokat a mindennapokban hogyan tudjuk alkalmazni. Itt is előjött a hálózatosodási személet, hiszen a szeminárium célja volt, hogy a trénerek is megismerkedjenek egymással. Egy szakmai, összetartó csoport jött így létre, ami képes országokon átívelő együttműködést létrehozni, és működtetni, így a jövőben kereshetjük egymást kérdésekkel és nemzetközi projekt ötletekkel.

Bányai Tibor:

Számomra az innovációs folyamatokkal kapcsolatos tudományos leírások nem jelentettek újdonságot, ugyanis a mindennapokban alkalmazom ezeket a módszereket, azonban nem mindig tudatosan, hanem részben „zsigerből”. Ezért volt nagyon fontos ez a képzés, mert kézzel fogható, érthető és átadható tudást kaptunk, melynek segítségével bárki számára elérhetőek ezek a hatékony módszerek. A kapott tudás ráadásul a mindennapi problémák megoldására is alkalmasak! Amit eddig nehezen tudtam megfogalmazni és épp emiatt a tudást nem volt könnyű átadni, az a TTT programban tanult módszerek alkalmazásával könnyen továbbadhatóvá vált. Bízom benne, hogy a tervezett képzéseken mások is hasonlóan fogják megélni ezt a tapasztalatszerzést. A kedvencem az a feladat volt, amikor 3 fős csoportokban beszéltünk át problémákat a megadott folyamat szerint 30 percben. Ennyi idő alatt többeknek sikerült a valós problémáira vagy elakadt folyamataira megoldást találnunk. Jó volt látni, hogy a segítségért folyamodó emberek valódi megoldást kaptak a problémáikra és azt ilyen rövid idő alatt el lehetett érni. Ehhez persze kellett az a háttértudás, információ, amit a képzésen kaptunk meg.

Természetesen a tréningnapok után nem maradtak el az esti közösségépítő összejövetelek, amik még hatékonyabbá tették a közös munkát.

Bányai Tibor, Kay O’Connel és Catherine Kilmartin

(Forrás: Karolina Swistak)

Eelke Wielinga, Niels Rump és Gór Arnold

(Forrás: Bányai Tibor)

Gór Arnold:

„Ha energia van egy hálózatban, minden lehetséges!” Idézet egy holland szaktanácsadótól, aki már több sikeres pályázatot levezényelt. Pénzügyi- és agrárszakemberként érdekes volt megismernem a nagy tudású professzorok elméletét a hálózatokon belüli folyamatokról és az energiákról, amik részt vesznek egy ilyen élőnek is tekinthető egység kialakításában és létfenntartásában. A most megszerzett tudás arra vonatkozik, hogyan lehet ezeket a folyamatokat tudatosan alakítani, a hálózaton belüli problémákat meghatározni és milyen eszközökkel lehet a megoldásra törekedni. A cél egy olyan szereplő (angolul facilitator) képességeinek fejlesztése, aki mindenki által elfogadott, alkalmas, és képes összehozni a projektekben, innovációkban szereplők érdekeit, hogy ne negatív irányba menjen el az energia, hanem értékteremtő folyamatokra fordítódjon.

Készítette: Bányai Tibor (Gazda Kontroll Kft.) - Gór Arnold (Erste Bank Hungary Zrt.) és Jakab Ágnes (NAK- i2c projektfelelős)