A jégkármérséklő-rendszer védekezési szezonjában további új információkat, elemzéseket szolgáltat a NAK. Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készítünk a zivataros napokról. Elsőként az április 29-i, első nagyobb zivataros napot mutatjuk be a generátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.
A NAK és az Agrárminisztérium által működtetett jégkármérséklő-rendszer április 15-i indulását követően, első néhány napban nem kellett bekapcsolni a talajgenerátorokat, mivel az időjárás nem tette ezt szükségessé. Április 29-re, az előrejelzések szerint, nagyobb területet érintő és intenzívebb záporok, zivatarok kialakulására lehetett számítani az érkező hidegfrontnak köszönhetően.
Április 29-én, szerda estig hazánk fölé egyre nedvesebb és labilisabb állapotú levegő érkezett, ami kedvezett a záporok, zivatarok kialakulásának. A szerda délelőtti órákban országszerte erőteljessé vált a gomolyfelhő-képződés, és több helyen alakult ki záporeső, zivatar. Az országban a 24 óra alatt hullott csapadék mennyisége csapadéknyom és 21 mm közötti alakult. A csapadék nagy része záporokhoz, leginkább zivatarokhoz volt köthető, ami miatt nagyon nagy különbségek alakultak mennyiségben, lokálisan! De, voltak olyan területek, ahol érdemi eső sem hullott! (Részletek itt.)
Ezen a napon összesen 14 megyében 664 generátorunk volt bekapcsolva. Továbbá 4152 generátorórát üzemeltek a készülékek.
A generátorkezelők által bejelentett jégészlelések a következők voltak:
Mennyire volt jégveszélyes a kialakult zivatarfelhő?
Általánosságban elmondható: a Föld légkörének hőmérséklete a magassággal arányosan, kilométerenként 6 °C-ot csökken. A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át.
A 0 °C az az érték, amikor a vízcseppek fagyása és a jégszemek kialakulása kezdődik. Nyáron a 0 °C magassága 3000-4000 m magasságra tehető, míg a téli időszakban talaj közelében mérhető. A jégveszélyes zivatarfelhők a nagyobb magasságokhoz és az alacsonyabb hőmérsékleti értékekhez köthetők egy adott zivatarcellán belül. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jég¬szemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is. Április 29-én Hajdú-Bihar megyében a 0 °C-os érték 2600 méteres magasságban volt! A jégveszélyes felhőrészek 8100 méteres magasságig emelkedtek, ahol -33 °C volt!
Zivatarok, napi maximális veszélyességi fokozata április 29-én
(Az időjárási radarok nagy területről, jó felbontással adnak információt a csapadékintenzitásról. A radarok által mért refklektivitás-értékekből a pillanatnyi csapadékintenzitást értjük (mm/óra). A reflektivitás, a radar által kibocsátott és a csapadékelemekről visszavert jel alapján meg tudjuk határozni a visszaverő képességet. Ezt a mennyiséget reflektivitási tényezőnek (Z) nevezik, amelynek a mértékegysége dBZ.)
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön