A jégkármérséklő-rendszer védekezési szezonjában további új információkat, elemzéseket szolgáltat a NAK. Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készítünk a zivataros napokról. Ezúttal az első májusi második hetet mutatjuk be a generátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.
Május második hetében az időjárás szükségessé tette a generátoraink beindítását, így május 14-ig három alkalommal kellett beüzemelni a generátorokat (május 11., 12., 14.)
Általánosságban, a Föld légkörének hőmérséklete a magassággal, kilométerenként 6 °C-ot csökken. A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át (5. kép). A 0 °C azaz érték, amikor a vízcseppek fagyása és a jégszemek kialakulása kezdődik. Nyáron a 0 °C magassága 3000-4000 m magasságra tehető, míg a téli időszakban talaj közelében mérhető. A jégveszélyes zivatarfelhők a nagyobb magasságokhoz és az alacsonyabb hőmérsékleti értékekhez köthetők egy adott zivatarcellán belül. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is.
Ezek alapján meg tudtuk határozni a május első hetében kialakult jégveszélyes zivatarfelhőket, megyénkét. 2020. május 11. és 14. között nem voltak jégészlelések!
Május 11-én, hétfőn nagyon meleg, fülledt időben volt részünk. Hétfőn késő este egy hidegfront érkezett északnyugat felől, ami több fokkal hidegebb levegőt hozott Hazánkba. Ez a front a Kárpát-medencét is elérte, keddre virradóra átvonult felettünk, reggelre jelentősen visszaesett a hőmérséklet. A frontot kísérő északnyugatira forduló és megerősödő szél, több helyen viharossá fokozódott kedd hajnali, reggeli órákra. A front érkezésével záporokra, zivatarokra számíthattunk. Ezzel ellentétben a hétfő éjszakai és a kedd reggeli órákban egy-egy helyen volt zápor és viharos erejű északnyugati szél kíséretében! A lehullott csapadék mennyisége kedden 0 és 6 mm között alakult, ami jóval elmaradt a várt mennyiségtől! A csapadék csak a délnyugati és az északkeleti országrészt érintette kedden, az ország többi területén egyáltalán nem hullott csapadék
A keddi hidegfrontot követően egy hullámzó frontrendszer alakult ki Közép-Európa fölött, ami azt jelenti, hogy hazánk pont a hűvösebb és a melegebb légtömeg határán helyezkedett el. A helyzetnek köszönhetően május 14-én, csütörtökön az ország északi és déli tájai között igen nagy hőmérsékleti-különbség alakult ki. Például Békéscsabán 27 fok, míg Balassagyarmat környékén 9 fok volt! Az előrejelzések szerint záporok, zivatarok kialakulására is lehetett számítani, viszont csak elszórtan alakult ki záporok, egy-egy kisebb zivatar. A csapadék csak az északnyugati és a délkeleti országrészt érintették csütörtökön, az ország többi területén egyáltalán nem hullott csapadék. Ezen a napon, csak a délkeleti országrészben voltak bekapcsolva a generátorok, az érkező zivatarok miatt. Május második hetében lehullott csapadék sem hozta meg sokfelé az országban a kívánt mennyiségű utánpótlást az aszály sújtotta földekre. Ez azzal magyarázható, hogy nagyobb távolságokról, nyugati, északnyugati irányból érkező frontok, amelyek elérték a héten az országot, már a haladása során kihullott a csapadékmennyiség nagy része, így hozzánk csak front érkezését a megerősödő észak-nyugati szél jelezte.
További részletek itt.
(NAK / OMSZ)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön