Növénytermesztés

A jégkármérséklő-rendszer védekezési szezonjában további új információkat, elemzéseket szolgáltat a NAK. Az időjárási helyzettől függően különböző, eddig nem alkalmazott szempontok szerint utólagos elemzéseket is készítünk a zivataros napokról. Ezúttal a június 29-i rendkívüli helyzetet mutatjuk be a talajgenerátorok bekapcsolása és a meteorológiai helyzet szempontjából.

Általánosságban a Föld légkörének hőmérséklete a magassággal, kilométerenként 6 °C-ot csökken. A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15 °C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd a -30 °C körül vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A 0 °C azaz érték,  amikor a vízcseppek fagyása és a jégszemek kialakulása kezdődik. Nyáron a 0 °C magassága 3000-4000 m magasságra tehető, míg a téli időszakban talaj közelében mérhető. A jégveszélyes zivatarfelhők a nagyobb magasságokhoz és az alacsonyabb hőmérsékleti értékekhez köthetők egy adott zivatarcellán belül. (Részletek itt.)

Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben. Az egymással összeolvadt jégszemek mérete néhány esetben elérheti akár a 10-12 cm átmérőjű nagyságot is. Június 29-én a 0 °C 3900 méteres magasságban volt. A jégveszélyes felhőrészek 12 000 méteres magasságig emelkedtek, ahol -48 °C volt!

Részletesen itt.

A radar működési elve leegyszerűsítve: a radar egy olyan berendezés, ami a radarhullámokat bocsát ki, és a felhőkről visszaverődő jelek alapján határozza meg a felhők veszélyességét. Általánosságban: a radarok által mért intenzitás értékek szerint a 45 dBZ feletti intenzitások már zivatartevékenységre utalnak:
-    ha a 45 dbz feletti érték hosszabb ideig mérhető a zivatarfelhőben, nagy mennyiségű csapadékot és jégesőt okozhat,
-    ha a 45 dbz feletti érték rövidebb ideig mérhető a zivatarfelhőben, nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű csapadék. (Részletek itt.)

A június 29-én kialakult zivatarok esetében az első esethez sorolható, mivel a mért maximális reflektivitás értékek 60 dBZ felett alakultak az érintett területeken. Ezzel is magyarázható, hogy több helyen hullott borsó nagyságú jég az országban.

A táblázatban látható, hogy mennyire voltak jégveszélyesek a felhők. Zöld színnel van jelölve, hogy június 29-én az adott órában mikor voltak bekapcsolva a generátorok.

(nak.hu)