Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Szobonya Nikolett, a NAK meteorológusának podcast beszélgetése az országos jégkármérséklő rendszerről.
A beszélgetés során többek között elhangzott:
- Az időjárás változása, az extrém időjárási jelenségek megszaporodása tette szükségessé az országos jégkármérséklő rendszer kiépítését, amely nemcsak a mezőgazdasági területeket védi meg, hanem a lakosság, a vállalkozások és az állam ingatlanjait és ingóságait is. A rendszert a NAK üzemelteti, működését az Agrárminisztérium finanszírozza a Kárenyhítési Alapból.
- A különböző jégkármérséklő technológiákat évtizedek óta alkalmazzák hazánkban. A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) 1976-1990 között Baranya megye egy részén rakétás, majd 1991-től a három dél-dunántúli megyében (Baranya, Somogy, Tolna) talajgenerátoros védekezési rendszert működtetett, ezt bővítette ki a NAK az ország teljes területére. A NEFELA által üzemeltetetett rendszer hatására 70%-kal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben.
- A talajgenerátorok az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztására lépnek működésbe, a zivatarok kialakulása előtt 2-3 órával. Idén megnehezíti a pontos előrejelzést a lecsökkent légi forgalom, és így a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok hiánya.
- A generátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak el. A hatóanyag a feláramlással a felhőkbe jut, és ott növeli a jégszemek számát, ezáltal csökkenti a méretüket. A védekezi időszak minden évben április 15-től szeptember 30-ig tart.
- Nincs olyan technológia, amely meg tudná szüntetni a jégesőt, az viszont garantálható, hogy a kisebbek lesznek a jégszemek.
- A jégszemek a felhők megközelítőleg -30 Celsius-fokos hőmérsékleti tartományában alakulnak ki, ezek – erős feláramlás esetén – össze is tapadhatnak, és a talajra búza, borsó nagyságban érhetnek le. Egyes esetekben akár -50 és -60 Celsius fok alá hűl a levegő a felhőben, ez már teniszlabda nagyságú jeget eredményezhet.
- A rendszerrel csak részben, vagy egyáltalán nem lehet védekezni a Magyarország területére a határon túlról érkező, „nem kezelt” zivatarcellák ellen, hiszen ezekben a jégmagvak már kialakultak, illetve a szupercellák ellen sem. Utóbbiak több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés.
- Az országos jégkármérséklő rendszer egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Tavaly a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. Az eredményes védekezést például az is mutatja, hogy júniusban a hazánkon is átvonuló, és néhol búzányi vagy borsónyi nagyságú jeget okozó hidegfrontok határainkon túl (Horvátország, Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia) többfelé okoztak nagyobb jégkárokat, ezekből az országokból több mint 50 helyről jelentettek 4-5 cm átmérőjű jeget.
- A jégkármérséklő rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére, alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső, vagy hogy miatta van aszály. A védekezéshez használt ezüst-jodidnak sincsen semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve, a hatóanyagot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák.
- A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét, amely, többek között, számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról. Mindemellett – a társadalmi edukáció jegyében – egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást. A leglátványosabb információs elemek a valós idejű térképek.
A beszélgetés az alábbi csatornákon érhető el.
(NAK)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön