Nemzetközi hírek

Versenyhátrány, finanszírozási problémák, hiányzó hatástanulmányok. A Green Deal komoly problémákat okozhat az EU élelmiszeripari szereplőinél.

Az EURACTIVE 2021. december 9-én tartott az Európai Zöld Megállapodásra (Green Deal) reflektáló webinárium panelbeszélgetést. Azon az Európai Bizottság részéről Giacomo Mattinò (DG GROW ’’Food, Retail and Health’’), az Európai Parlamenttől Marlene Mortler (COMAGRI- és COMENVI-tag) és Petros Kokkalis (COMENVI-tag), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettől (OECD) a vállalati vezető, Céline Kauffmann, a kkv-k részéről Denis O’Flynn (Clonakilty, igazgató) vett részt.

A panelbeszélgetés során szó esett a kkv-k és a nagyvállalatok igényeinek különbségeiről, a kkv-k pénzügyi- és információforrás igényeiről, és arról is, hogy az élelmiszerláncban részt vevő kkv-k milyen nehézséggel néznek szemben a Green Deal következményeként. Emellett a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiára (F2F) vonatkozóan szó volt arról, hogy az aránytalanul nagy kihívást jelent a kkv-k számára. Továbbá felmerültek kérdések az uniós piac versenyképességének méltánytalan helyzetéről, ugyanis a F2F hosszú távon alááshatja az uniós kkv-k piacát.

Felmerült, hogy a F2F-ban foglalt irreális célok által előidézett idő- és forráshiány a kkv-kat sokkal jobban sújtja, mint a nagyvállalatokat, és ez torzítja az uniós piaci versenyhelyzetet. Céline Kauffmann szerint az EU intézményei évek óta figyelembe veszik a kkv-k szempontjait is, azonban a legnagyobb akadályt jelenleg a mostani, a pandémia jegyében létrejött finanszírozási kapacitáshiány jelenti, ami miatt nem tudnak további költségeket magukra venni a kkv-k a zöldülés jegyében. Petros Kokkalis szerint azonban a lehetőségekre kellene elsősorban koncentrálni, amit a Közös Agrárpolitika fókuszváltása jelent a vállalkozások számára.  Ugyanakkor itt felmerül annak a kérdése, hogy pénzügyi alapok nélkül hogyan tudnak a kkv-k terjeszkedni és fejleszteni annak érdekében, hogy végrehajtsák az Európai Zöld Megállapodásban leírt célokat.

A zöldebb megoldások bevezetéséhez – ahogy Giacomo Mattinò elmondta – a Bizottság nem tud pénzügyi segítséget nyújtani a kkv-k számára, csupán a KFI-programokat tudja pénzügyileg támogatni.

Marlene Mortler megemlítette, hogy az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodás átmeneti időszakát segítő jobb szabályozási eszközöket, pénzügyi alapokat, hatástanulmányokat kért a kkv-k számára. Emellett a Bizottság azt is kérte a tagállamoktól, hogy csökkentsék az élelmiszeripari szereplőket sújtó adminisztrációs terheket, hogy azok termékei minél egyszerűbben eljussanak a piacra. Petros Kokkalis szerint a gazdálkodók megértik a klímaváltozásból fakadó feladatokat.

Giacomo Mattinò hozzátette, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, hogy a kkv-k számára menedzselhetővé váljon a F2F-nak való átmeneti megfelelés, és országspecifikus hatástanulmányokra is szükség lenne. Denis O’Flynn megerősítette, hogy a kkv-k számára sokkal nehezebb az F2F elvárásai miatt felmerülő költségekre forrást találni, mint a nagyvállalatoknak. Ugyanis a kkv-knál nincs meg az a tőkealap, ami lehetővé tenné az innovációt és a technológiai fejlesztéseket, emiatt pedig a kkv-k versenyképessége is jelentősen csökkenne a F2F hatására. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kkv-kban nem az újítások iránt való nyitottság hiányzik, és nem „pénzért nyújtják a kezüket”, azonban a F2F-ból eredő befektetési kötelezettségek megakadályozzák, hogy a saját vállalatukba is tudjanak invesztálni.

Ahogy Petros Kokkalis kiemelte, a F2F-ban például a műtrágyák használatának csökkentését illetően bizonyos országoknak előnyük van, hiszen a céloknál a stratégia általánosan és nem tagország-specifikusan fogalmaz, és úgy tűnik, mintha mindenki felé ugyanaz lenne az elvárás, az ddigi erőfeszítéseitől függetlenül.

Felmerülő kérdés volt a panelbeszélgetés során, hogy az import által az európai piacra nem európai minőségű termékek kerülnek, és vajon ez mennyire érinti hátrányosan a kkv-kat. Denis O’Flynn válaszában kiemelte, hogy a F2F-ban fontos lenne az egységes fenntarthatósági és élelmiszerbiztonsági standardok lefektetése, mert ez globálisan nem jelenik meg azonos szinten, és az veszélyezteti az európai élelmiszerpiac egységességét.   

Emellett szóba került a globális élelmiszergyártásban előforduló tisztességtelen gyakorlatok (munkahelyi körülmények, biodiverzitás rombolása stb.) aktualitása. A nem uniós országok kereskedelmi előnye ellen ez EU nem védi az uniós élelmiszerláncokat. A felvetéssel kapcsolatban az Európai Bizottság képviselője megoldásként a kereskedelmi egyezményeket hozta fel, ahol próbálják megjeleníteni az EU zöld küldetését.

Az Európai Parlament képviselői elismerték azt a problémát, hogy a jelen kereskedelmi szabályozások értelmében nem lehet diszkriminatív beszerzési gyakorlatokat követni, viszont a „zölddé válás” miatt növekvő fogyasztói árakkal együtt ez az uniós termelők versenyhátrányát okozza, akiknek így nehezebb lesz versenyezniük az olcsóbb, EU-n kívüli árukkal.

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ