Országos hírek

BEKAPCSOLÁSI ADATOK

2023. május 8. és 21. közötti időszak zivataros napjainak bemutatása a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából

Az időszak hűvös és csapadékos időjárását a hazánkat délnyugat felől elérő mediterrán ciklonok okozták, melyek bőséges csapadékot hoztak térségünkbe. Az országban sokfelé nagyobb mennyiségű csapadék hullott, mint ami optimális lett volna. A csendes áztató májusi eső mellett záporok, zivatarok is előfordultak, melyek a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső miatt villámárvizeket okoztak.
Az időszak időjárására jellemzően több jégveszélyes zivatar is kialakult az országban, melynek következtében a talajgenerátorok 7 napon kerültek bekapcsolásra.

A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.

A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként mennyit kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, és mely területeket érintették (2. kép).

 1. kép: A generátorok átlagos bekapcsolási időtartama vármegyei bontásban május 8. és 21. között

2. kép: Jégkárveszélyességi térkép május 8. és 21. között

 METEOROLÓGIAI ADATOK

A május közepén kezdődött csapadékos időszakban az ország nagy részén 40-70 mm eső esett, de a Dunántúlon 100 mm fölötti mennyiség is előfordult. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk nyugati részén jelentősen, 60-80 mm-rel meghaladta a sokéves átlagot (május 22-i állapot szerint). A május 11-től érkező mediterrán ciklonoknak köszönhetően – több országban heves esőzéseket, villámárvizeket okozva - nagyobb csapadék-utánpótlás érkezett hazánkba, ezért a talaj nedvességtartalma országszerte kedvezően alakult és az aszály is megszűnt (3. kép).

3. kép: Aszályszint május 21-i állapot szerint

Határainkon túl nem csak hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a villámárvizek okoztak nagy problémát, hanem több helyen nagyobb mennyiségű és méretű jég is hullott, ami nálunk elmaradt a rendszer működésének köszönhetően. 

Május 11-én (4. kép) és 15-én (5. kép) Olaszországban hullott nagyobb mennyiségű jég. Május 17-én Koszovó (6. kép), Szerbia (7. kép) területén esett jég. Emellett május 18-án Görögországban (8. kép), május 20-án pedig Törökországban (9. kép) hullott jég.

4. kép: Május 11-én Olaszországban hullott nagyobb méretű jég

5. kép: Május 15-én nagyobb mennyiségű jég hullott Olaszországban

6. kép: Koszovó területén hullott nagyobb mennyiségű jég

7. kép: Szerbiában több területen esett nagyobb méretű jég

8. kép: Május 18-án Görögországban hullott jég

9. kép: Törökországban is nagyobb mennyiségű jég hullott május 20-án

Az elmúlt két hétben hullott nagyobb mennyiségű csapadék kedvezően alakult az ország teljes területén. Természetesen ez nem azt jeleni, hogy a nyári időszakban - a tavalyi évhez hasonlóan - nem lesz aszályosabb periódus, hiszen a klímakutatók szerint folytatódhat a szélsőséges időjárás Európában a La Niña után az El Niño jelenség következtében.  Az előrejelzések szerint az év hátralévő részében egyre erősödik az El Niño jelenség, ami azt jelenti, hogy az átlagosnál melegebb időjárás követi, ami a klímaváltozással együtt azt eredményezheti, hogy 2023 lehet a legmelegebb év a mérések kezdete óta.

További információk a jelenségről:

La Niña után El Niño? Folytatódik a szélsőséges időjárás Európában? (klimapolitikaiintezet.hu)

Az eddigi legmelegebb év lehet 2023 az erősödő El Niño miatt (idokep.hu)

Forrás:

• https://www.eswd.eu/
• La Niña után El Niño? Folytatódik a szélsőséges időjárás Európában? (klimapolitikaiintezet.hu)
• Az eddigi legmelegebb év lehet 2023 az erősödő El Niño miatt (idokep.hu)
• https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/