Május 30. - csütörtök
A csütörtöki nap folyamán hazánk időjárását egy sekély ciklon határozta meg. A délután órákban erőteljes gomolyosodás kezdődött meg, amelynek hatására nyugaton, a Bakonyban és a Hatvan − Berettyóújfalu vonaltól északkeletre alakultak ki hevesebb zivatarok, amelyeket többfelé jégeső és felhőszakadás kísért. Egyes zivatarcellákból 10-15 mm eső is lehullott, de a nagyobb problémát inkább a jégesők okozták. Nagyhegyesen, Nyírteleken, Fényeslitkén kiadós mennyiségű, apró szemű jég hullott, amelyek a kiskertekben, mezőgazdasági területeken okoztak károkat.
A részletes radarelemzések alapján biztosan állíthatjuk, hogy a keleti országrészben kialakult zivatarfelhők extrém jégveszélyesek voltak, több mint 10 ezer méter magasságban volt ugyanis a zivatarfelhő teteje. Ilyen magasságú és kiterjedésű zivatarfelhőkből már méretes, dió, kisebb tojás méretű jég is hullhatna. A jégkármérséklő rendszernek köszönhetően azonban a jégszemek mérete csak borsónyi volt, emiatt jóval kisebb kár keletkezett, mint ami a rendszer működése nélkül lehetett volna.
Május 31. - péntek
A Földközi-tenger irányából hazánkat elérő mediterrán ciklon határozta meg az időjárást, mely jelentős mennyiségű csapadékot hozott magával, záporokat, zivatarokat okozva az ország jelentős részén. A ciklon a délután folyamán viharos széllel és felhőszakadással érkezett meg a Dunántúlra, melyet egy, az országhatáron kívülről érkező szupercella is kísért. A szupercella Pécs és Kaposvár környezetében okozott jelentős mennyiségű csapadékot. A péntek estére összeállt, peremfelhővel kísért zivatarrendszer az ország középső tájain, a Szolnok – Cegléd vonalon haladva elérte a fővárost is, ahol viharos széllökések mellett heves zivatarokat okozott. A nagy mennyiségű lehullott csapadék villámárvizeket és közlekedési nehézségeket okozott. A pénteki napon a jégkármérséklő rendszer kezelői nem jelentettek jégészlelést.
Június 1. - szombat
Szombaton továbbra is a pénteken érkezett ciklon hatásai voltak érezhetők hazánkban, mely további csapadék-utánpótlást hozott. A magas nedvességtartalom, és a hőmérsékleti viszonyok kedveztek a szupercellák kialakulásának. A nap folyamán összesen három szupercella alakult ki hazánkban. Az első szupercella Békés vármegyében keletkezett, mely Debrecen városán áthaladva hatalmas károkat okozott, egészen a szatmári területekig. A második, Mecsek és Magyarszék környezetében képződött szupercella hat és fél órán, mintegy 350 kilométeren át haladva a délután folyamán elérte Debrecent és annak környezetét. A városban jelentős károkat okozott a lehulló csapadék, mely dió méretű jéggel és heves szélviharral érkezett. A szombati napon Paks térségében kialakult harmadik szupercella a Kecskemét – Szolnok vonalon haladva egészen a Hortobágy térségéig hozott jelentős csapadékot és a szupercellát kísérő viharos szél okozott jelentős károkat.
Június 2. - vasárnap
Az elmúlt napokat követően csendesebb, nyugodtabb napos időjárás volt jellemző, felhőátvonulásokkal tarkítva. Csapadék csak elszórtan fordult elő.
Június 3. - hétfő
Hétfőn újabb ciklon érte el hazánkat egy magassági hidegörvény hatásaként, mely jelentős mennyiségű nedvességet hozott. A dél-délnyugat irányból érkező zivatarrendszer lokálisan záporokat és zivatarokat okozva heves, akár 70 km/h-széllökésekkel és jégesővel egybekötött felhőszakadással párosult. A rövid idő alatt lehullott újabb nagy mennyiségű csapadék több helyen az 50 mm-t is elérte, mely villámárvizek kialakulását idézte elő. A legnagyobb mennyiségű csapadékot 91 mm-t, Fonyódon mértek a műszerek.
Az elmúlt 5 nap csapadékos időjárása komoly károkat okozott mind a mezőgazdaságban, mind az ingóságokban és ingatlanokban. A keletkezett károk jelentősebb részéért a záporos, zivataros időjárás, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és az erős, viharos széllökések okolhatók. Az adott időszakban 70-80 km/órát meghaladó széllökéseket regisztráltak a mérőállomások. A károknak csak kisebb része keletkezett a lehulló jég következtében. A május 30. és június 3. közötti időszakban az Országos Jégkármérséklő Rendszer talajgenerátorai összesen 20438 órán át voltak bekapcsolva, ami a 2024-es védekezési időszak eddigi bekapcsolási időtartamának (68898 óra) 30%-a. Az említett időszakban minden járásban legalább egy alkalommal működésbe kellett hozni a talajgenerátorokat. A szupercellák ellen a rendszer korlátozottan tud védekezni, azonban a jégkármérséklő működése nélkül feltehetően nagyobb jégszemek alakulhattak volna ki, amelyek jelentősebb kárt okoztak volna.
Nemzetközi kitekintésben az elmúlt 5 nap időjárása az összes környező országban károkat okozott. A katasztrófavédelemnek sok helyen kellet beavatkozni a viharos szél, a nagy mennyiségű csapadék és az akár ököl nagyságú jégesők következtében. A károk mind az ingatlanok, mind a mezőgazdasági területeken jelentős mértékűek voltak. A legnagyobb méretű jégszemeket az alábbi országokban regisztrálták: Ausztriában: 2,5 cm, Horvátországban: 7 cm, Bosznia-Hercegovinában: 5 cm, Romániában: 6 cm, Bulgáriában: 5 cm, Szerbiában: 3 cm, Szlovákiában: 4 cm és Ukrajnában: 6 cm.
1. kép: 2024.06.03. - Horvátország
2. kép: 2024.06.03. - Bosznia-Hercegovina
3. kép: 2024.06.01. - Románia
4. kép: 2024.06.02. - Bulgária
5. kép: 2024.06.03. - Szerbia
6. kép: 2024.06.02. - Ukrajna
Forrás:
https://eswd.eu
https://www.idokep.hu/hirek/kemeny-odacsapott-debrecennek-az-ujabb-szupercella