Jogszabályi összefoglaló

Megjelent az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete, amely az öntözési szolgalom alapításának, az öntözési közösségek elismerésének és ellenőrzésének, valamint a környezeti körzeti tervek jóváhagyásának részletszabályait tartalmazza.

Az Országgyűlés a természeti erőforrások megóvása, a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése, az öntözéses gazdálkodás elterjesztése, valamint az öntözési közösségek kialakítása érdekében alkotta meg az év elejétől hatályos, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényt, és immár a részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendelet is megjelent. Az öntözéses törvény legfontosabb elemei az öntözéses szolgalom és az öntözési közösségeket (öntözési körzetek) támogató ösztönzők.

Az öntözéses gazdálkodás folytatása érdekében a vízilétesítmény vízjogi engedélyese öntözési szolgalomra jogosult, amely alapján a szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni (ha a rendeltetésszerű használatot nem zárja ki), hogy az ingatlanán az öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt létesítsen és üzemeltessen, az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezze, illetve az öntözőberendezést átvezesse. A szolgáló ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg, amelynek összegét a következő képlet alapján kell számítani: K = 50000 Ft x AK x T x G (AK: az érintett terület átlagos aranykorona értéke, T: az érintett terület nagysága hektárban, G: igénybevételi szorzó, amelynek értéke 0,3, ha az erdők kivételével a földfelszín alatti öntözési beruházásoknál igénybe veendő területek). Művelés alól kivett ingatlan esetén négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár.

Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve a kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját. Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők, és megfelelnek a következő feltételeknek: azaz az öntözési közösség az öntözési körzet területén szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, illetve kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja. Az öntözési közösségek elismerése iránti kérelmeket a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) öntözési igazgatási szervéhez kell benyújtani, amely elismeréshez a kérelmeket – a szakmai véleményével együtt – felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek. Az öntözési közösség létrehozása érdekében számos ösztönző lett kialakítva.  Az elismert közösségek által lehatárolt öntözési körzet területére az NFK környezeti körzeti tervet készít, amely a szakhatósági (kiemelten: talajvédelem, környezet-és természetvédelmi hatóság) tervekkel egyenértékű dokumentációt jelent.

(NAK/Tasnádi G.)