Erdőgazdálkodás

A 2021. év sok tekintetben sorsfordító a magán erdőgazdálkodás jövőjét illetően. Gondoljunk csak az osztatlan közös tulajdon új felszámolási lehetőségeire, az új erdőhasználati jogcímekre, az erdőbírtokossági társulatokról szóló törvény küszöbön álló korszerűsítésére, a megbízott erdőgazdálkodói jogviszony kivezetésére, az erdészeti szakirányítási rendszer átalakítására, és nem utolsó sorban a következő agrártámogatási ciklus támogatási lehetőségeinek tervezésére. Az érintett erdőtulajdonosoknak, erdőgazdálkodóknak, szakmai vállalkozásoknak, szakmai szervezeteknek, illetve az ágazat vezetésének vannak tehát „közös dolgai” szép számmal. A széles körű együtt gondolkodás elősegítése céljából a NAK és a MEGOSZ az Agrárminisztérium és az érintett szakmai szervezetek közreműködésével 2021. június 22. és 2021. július 1. közötti időszakban hat állomásból álló országos tájékoztató fórumsorozatot szervez.

A magán erdőgazdálkodás jelenlegi keretei nagyobbrészt az erdők privatizációját követően, az ezredforduló előtti és utáni években alakultak ki. A jogszabályi keretek kialakítása során az elsődleges szempont nem feltétlenül a tulajdonosok és az erdőgazdálkodók közötti hosszú távú kapcsolat vagy a magán erdőgazdálkodás versenyképességének megalapozása volt, inkább az, hogy a magánerdőkben mielőbb beindulhasson a gazdálkodás.

A feladvány nem volt egyszerű, hiszen a privatizált magánerdők túlnyomó többsége osztatlan közös tulajdonban állt, sokszor több tucat szakmailag laikus magánszemély tulajdonában. A tulajdonosi jogon folytatott erdőgazdálkodás mellett nagyobb arányban földrészletszintű szerveződések esetén elsősorban a megbízott erdőgazdálkodói jogviszony, több földrészlet érintettsége esetén pedig az erdőbirtokossági társulati forma terjedt el.

Később azonban kiderült, hogy a Polgári Törvénykönyv szerinti megbízási jogviszonyt bizony nem egy hosszú távú gazdálkodási tevékenységre találták ki. Az erdőbirtokossági társulat alapítása és fenntartása pedig csak nagyobb gazdálkodási terület esetében racionális megoldás, ami viszont olyan szintű társulási hajlandóságot feltételez az érintett ingatlanok tulajdonosi körei között, ami ma még zömében hiányzik.

Megbízási jogviszony létesítésére 2009-ig volt lehetőség, ezt követően az egyszerű többségi tulajdonosi döntéssel létesíthető haszonbérleti konstrukció terjedt még el. Ennek előnye, hogy a tulajdonosi és az erdőgazdálkodói szerepkörök élesebb határokkal elválnak egymástól, viszont a konstrukció az erdőgazdálkodás esetében hangsúlyos vagyongazdálkodási szempontokat nem kezelte megfelelően.

Az is hamar kiderült, hogy a többségükben szakmailag képzetlen új erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók nem feltétlenül a hosszú távú, tartamos, és megfelelő szakmaisággal gyakorolt erdőgazdálkodásra készültek fel, inkább csak egy-egy éppen adódó haszonvételi lehetőség kiaknázásában láttak lehetőséget. Azt követően a motiváltságuk nagy arányban lecsökkent.

Tovább színesíti a helyzetet, hogy a szakmailag képzetlen erdőgazdálkodók esetében a gazdálkodás egy harmadik szerepköreként megjelentek az erdészeti szakirányítók, illetve az erdészeti szakirányító vállalkozások is, ami a gazdálkodási gyakorlatot és a felelősségi viszonyokat tovább bonyolította.

A rendszerváltást követő évtizedek során rendkívül elaprózódott gazdálkodói viszonyok, illetve körülbelül húsz százalékos tényleges, és legalább ekkora arányú funkcionális rendezetlenség alakult ki. Azaz igen sok magánerdőnek nincs erdőgazdálkodója, vagy formailag ugyan van, de erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlatilag nem folyik a területen. A megbízási jogviszonyok kivezetésével pedig ez a rendezetlenség tovább nőhet.

A 2010-es évek közepén megkezdődött a magán erdőgazdálkodás új szervezeti kereteinek kialakítása, ami az idén – az erdőbirtokossági társulatokra vonatkozó szabályozás kialakításával – várhatóan befejeződik. Az új, már érvénybe lépett szabályozásokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat érdemes megvitatni, miként az osztatlan közös földtulajdon felszámolására vonatkozó – immár a magánerdőkre is kiterjedő – új szabályozási elképzelések, illetve új jogszabályok jövőbeni várható hatásait is.

Az idei évben zajlik továbbá a 2027-ig tartó időszakra szóló új erdészeti támogatáspolitika tervezése is, amely ugyancsak hozzásegíthetne egy versenyképes magán erdőgazdálkodás megteremtéséhez. Persze csak akkor, ha a tervezők időben megismerik a várható folyamatokat, az ágazatpolitikai célokat, valamint az érintettek igényeit.

Látható tehát, hogy a 2021. év minden tekintetben egy sorsfordító év a magán erdőgazdálkodás jövőjét illetően. Meggyőződésünk, hogy a felmerült kérdésekre az időtálló válaszokat az ágazat vezetése, a szakmai szervezetek, valamint az érintett erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és erdészeti vállalkozások csak együtt tudják megtalálni. Ennek a jövőépítő munkának az egyik állomásaként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) az Agrárminisztérium és az érintett szakmai szervezetek közreműködésével 2021. június 21. és 2021. július 2. között országos tájékoztató fórumsorozatot szervez.

A rendezvényeken tájékoztatni szeretnénk egyfelől az erdőtulajdonosokat az osztatlan közös tulajdon felszámolása, illetve az magánerdők hasznosítása terén fennálló lehetőségeikről, másfelől az erdőgazdálkodási és erdészeti szakirányító vállalkozásokat a magánerdőgazdálkodás várható szerveződési folyamatairól, illetve abban az ő lehetséges szerepükről, továbbá a versenyképességük javítása terén fennálló lehetőségekről. A fórumok egyben módot adnak arra is, hogy az érintettek közvetlenül jelezhessék észrevételeiket, javaslataikat és igényeiket az ágazat vezetése, illetve az ágazati érdekképviseleti feladatokat ellátó szakmai szervezetek felé.

Helyszínek és időpontok:

2021. június 22. – Kecskemét, Bajor étterem és vendégház kerthelyisége

2021. június 23. – Napkor, Harangodi erdészeti erdei Iskola

2021. június 24. – Pápa, Eszterházy-kastély parkja

2021. június 29. – Bodrog, Frontvonal Vendégház parkja, 7439 Bodrog, Petőfi utca 47.

2021. június 30. – Sárvár, Hidegkúti Vadászház parkja

2021. július 1. – Tápiószentmárton, Kincsem Lovaspark

Tervezett program:

13.00 – 13.15: Köszöntők

13.15 – 15.00: Tájékoztatás és fórum magánerdőtulajdonosok részére

13.15 – 13.45: Felvezető előadások:

  • Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának lehetőségei és buktatói erdők esetében

Előadó: NAK szakértője

  • A magánerdők tulajdonosi hasznosításának lehetőségei (tulajdonosi erdőgazdálkodás, használatba adás lehetséges formái, előnyök, hátrányok)

Előadó: Agrárminisztérium szakértője

13.45 – 15.00: Fórum

15.00 – 15.15: Szünet

15.15 – 18.00: Tájékoztatás és fórum erdészeti vállalkozások részére

15.15 – 16.30: Felvezető előadások:

  • A magán erdőgazdálkodás szerveződési és fejlődési lehetőségei

Előadó: Soproni Egyetem/ERTI szakértője

  • A magán erdőgazdálkodás zászlóshajói: magánerdészetek

Előadó: MEGOSZ szakértője

  • A magán erdőgazdálkodók piaci – kiemelten fapiaci – pozíciói

Előadó: FAGOSZ szakértője

  • A piaci pozíciók és a versenyképesség javításának egyik kipróbálatlan lehetősége: együttműködések

Előadó: NAK szakértője

  • Fejlesztéspolitikai eszközök a magán erdőgazdálkodás tükrében: eredmények és kérdések a VP megvalósításában, új lehetőségek a KAP Stratégiában

Előadó: Agrárminisztérium szakértője

16.30 – 18.00: Fórum

A tájékoztató fórumok az erdészeti szakirányítók, valamint az erdészeti szaktanácsadók továbbképzési rendszerében akkreditált szakmai rendezvénynek minősülnek.

A rendezvényeken való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyre itt van lehetőség.

 

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése