Erdőgazdálkodás

Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítette a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervet, amit a benyújtás előtt utolsó lépésként társadalmi vitára bocsájt – jelentette be Nagy István tárcavezető 2021. december 10-én. A társadalmi egyeztetés kapcsán közreadott dokumentumot az alábbiakban erdészeti ágazati szemüvegen keresztül vizsgáljuk meg.

A korábbi vidékfejlesztési tervezések tapasztalataiból kiindulva, illetve az új uniós keretszabályozás lehetőségeit kihasználva hazánk 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó KAP stratégiai terve jellemzően csak a minimális tervezési paraméterekre szorítkozik. Annak érdekében, hogy a támogatások későbbi részletszabályozásának tág tere maradjon. A stratégiai terv társadalmi egyeztetéséhez közreadott tájékoztató anyag még ennél is szűkebb körű információkat tartalmaz. Emiatt a bő kétéves tervezési munka eredményét még mindig nem láthatjuk világosan, ami megnehezíti a véleményalkotást.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, amit már tudni lehet, illetve érdemes.

• Nagyon fontos tudni, és készülni rá, hogy az erdőgazdálkodók nem csak a kifejezetten „erdős támogatások” igénybevételére lesznek jogosultak. Az új fejlesztéspolitikai ciklusban is lesz egy sor olyan általános agrártámogatási lehetőség, amelyek jogosulti körébe továbbra is beletartoznak, vagy éppen most kerülnek bele az erdőgazdálkodók, illetve az erdészeti vállalkozások. Ilyenek például az innovációs, a digitalizációs, a tudásátadási (pl. szaktanácsadás), az együttműködési, a vállalkozásindítási a vállalkozásbővítési, valamint a Natura 2000 kompenzációs támogatások.
• A hagyományos erdős támogatások, új csoportosításban vagy megnevezéssel, de nagyrészt megmaradnak. Sőt, ahol lehetőség volt rá, bővül is a paletta. Ezek közül kiemelést érdemelnek a kisebb léptékű gazdálkodói többletvállalásokhoz kapcsolódó erdőszerkezet-átalakítási, illetve erdő-környezetvédelmi támogatások, valamint a bővülő eszközberuházási támogatások.
• Egyes támogatások esetében bővül továbbá a támogatásra jogosultak köre is, például az erdészeti szakirányító vállalkozásokkal, vagy az erdészeti szaporítóanyag termelőkkel.
• Azon támogatások köre is bővül, amelyeket örvendetes módon az állami tulajdonban álló erdők vagyonkezelői is igényelhetnek majd, a Kormány külön engedélye nélkül.

A tervezett erdészeti támogatásokról való véleményalkotáshoz szükséges még tudni, hogy mekkora források állnak majd az erdőgazdálkodók rendelkezésére. Erre vonatkozóan Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkártól a napokban azt az információt kaptuk, hogy az ágazat az ötéves időszakban hozzávetőlegesen 300 milliárd forintnyi forrással gazdálkodhat majd. Ez körülbelül annyi, mint ami a teljes agráriumon belüli eddigi arányokkal (kb. 1/15) számítva a hétéves ciklusra járt volna az erdészeti ágazatnak. Az összeg megítélésénél azonban tekintetbe kell venni azt is, hogy a korábbi és az új erdőtelepítések támogatása várhatóan jelentős összeget tesz majd ki, illetve az új időszakban a jelentős fejlesztési források lekötésére képes állami erdőgazdálkodók is nagyobb lehetőségeket kapnak.

Két évvel ezelőtt közzétettük, hogy a kamara mit vár az új erdészeti fejlesztés- illetve támogatáspolitikától. A tervezésben történő közreműködésünk során is ezt tartottuk irányadónak. Összességében elmondható, hogy a várakozásaink nagyrészt teljesültek. Talán csak egy területen nem sikerült teljes eredményt elkönyvelni. Folyamatosan hangoztattuk, hogy a hazai magán erdőgazdálkodás újraszerveződését, valamint a szakmai és környezeti teljesítményeinek érdemi növelését a vonatkozó ágazati célkitűzésekkel és szabályozással összhangban álló, célzott támogatásokkal is elő lehet és kell segíteni. Ezen a téren az erdészeti vállalkozásokra nagyban számít az állam. Rövid időn belül több és folyamatosan bővülő magánerdészeti vállalkozásra lenne szükség, így érthetetlen, hogy ez a fontos ágazati cél miért nem köszön vissza az elkészült stratégiai tervből. Nem kizárt persze, hogy ezt az uniós keretszabályozás valóban akadályozza, de talán érdemes lett volna ezen a téren is jobban feszegetni a határokat. Már csak azért is, mert a tervezés során jogosan több alkalommal felmerült az a támogatástervezési kockázat, miszerint az erdészeti magánszektor támogatás igénybevételi képessége nagyon alacsony. Hát tegyünk érte, hogy javuljon!

A KAP Stratégiai Terv társadalmi egyeztetése várhatóan csak december derekáig tart. Az észrevételeket és javaslatokat egy online kérdőív kitöltésével lehet továbbítani.

(NAK/Szalai Károly)