Kölcsönös megfeleltetés

A termelési célú állatok tartására vonatkozó kereteket a Tanács 98/58/EK irányelve adja meg. A tagállamok biztosítják, hogy azok a feltételek, amelyek között az állatokat (halak, hüllők vagy kétéltűek kivételével) fajukra és fejlettségük, alkalmazkodásuk és háziasításuk fokára, valamint élettani és etológiai szükségleteikre tekintettel, a gyakorlati tapasztalatokkal és tudományos ismeretekkel összhangban tenyésztik, vagy tartják, megfelelnek a mellékletben megállapított rendelkezéseknek.

Az irányelv értelmében az állat meghatározása: élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához, vagy egyéb mezőgazdasági termelési célból tenyésztett vagy tartott állat (beleértve a halakat, hüllőket vagy kétéltűeket).

Az irányelvet nem kell alkalmazni:

a) a vadon élő állatokra;

b) versenyeken, bemutatókon, kulturális vagy sporteseményeken, vagy ilyen tevékenységek során való felhasználásra szánt állatokra;

c) kísérleti vagy laboratóriumi állatokra;

d) bármilyen gerinctelen állatra.

Alapszabályok:

Személyzet

1. Az állatokról elegendő számú, megfelelő képességgel, ismeretekkel és szakmai hozzáértéssel rendelkező személyzetnek kell gondoskodnia.

Ellenőrzés

2. Minden olyan tenyésztési rendszerben tartott állatot, amelyben az állatok jóléte a gyakori emberi figyelemtől függ, naponta legalább egyszer meg kell vizsgálni. A más rendszerekben tartott állatokat olyan időközönként kell megvizsgálni, hogy elkerülhető legyen az állatoknak okozott szenvedés.
3. Megfelelő (rögzített vagy hordozható) világításnak kell rendelkezésre állnia annak érdekében, hogy az állatokat bármikor alaposan megvizsgálhassák.
4. Bármely betegnek vagy sérültnek tűnő állatról késedelem nélkül megfelelően gondoskodni kell, és ha egy állat nem reagál az ilyen gondoskodásra, a lehető legrövidebb időn belül állatorvos tanácsát kell kérni. Szükség esetén a beteg vagy sérült állatokat megfelelő helyen kell elkülöníteni, adott esetben, száraz és kényelmes alommal.

Nyilvántartás

5. Az állatok tulajdonosa vagy tartója minden elvégzett orvosi kezelésről és az egyes ellenőrzések során megállapított elhullások számáról nyilvántartást vezet.

Ezen irányelv céljainak megfelel az is, ha a fentiekkel egyenértékű információt más célra kell nyilvántartani.

6. Ezeket a nyilvántartásokat legalább három évig meg kell őrizni, és ellenőrzés alkalmával, vagy kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

Mozgásszabadság

7. Az állatok mozgásszabadságát, tekintettel az állat fajára, valamint a gyakorlati tapasztalatokkal és tudományos ismeretekkel összhangban, nem szabad oly módon korlátozni, mely szükségtelen szenvedést vagy sérülést okoz.

Ha egy állatot folyamatosan vagy rendszeresen megkötnek, vagy bezárnak, a gyakorlati tapasztalatokkal és tudományos ismeretekkel összhangban élettani és etológiai szükségleteinek megfelelő teret kell biztosítani számára.

Épületek és elhelyezés

8. A szálláshelyek, és különösen a kutricák, illetve felszerelések építéséhez használt anyagok, amelyekkel az állatok kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek károsak az állatokra nézve, és alaposan tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenniük.
9. Az állatok megkötésére használt szálláshelyeket és felszereléseket úgy kell kialakítani és fenntartani, hogy ne legyenek éles szegélyek vagy kiemelkedések, amelyek az állatok sérülését okozhatják.
10. A levegő körforgását, a porszintet, a hőmérsékletet, a relatív páratartalmat és a gázkoncentrációt olyan szinten kell tartani, amely nem káros az állatokra nézve.
11. Az épületben tartott állatokat sem állandó sötétségben, sem a mesterséges világítás megfelelő megszakítása nélkül nem lehet tartani. Ha a rendelkezésre álló természetes fény kevés az állatok élettani és etológiai szükségleteinek kielégítésére, megfelelő mesterséges világításról kell gondoskodni.

Nem épületben tartott állatok

12. A nem épületben tartott állatok számára, ha ez szükséges és lehetséges, védelmet kell biztosítani a káros időjárási hatásokkal, ragadozókkal, és egészségi kockázatokkal szemben.

Automatikus vagy mechanikus berendezés

13. Minden olyan automatikus vagy mechanikus berendezést, amely alapvető az állatok egészségéhez és jólétéhez legalább naponta egyszer ellenőrizni kell. A felfedezett meghibásodásokat azonnal ki kell javítani, vagy – amennyiben ez nem lehetséges – a hiba kijavításáig meg kell tenni a megfelelő lépéseket az állatok egészségének és jólétének biztosítása érdekében.

Ha az állatok egészsége és jóléte mesterséges szellőztetőberendezéstől függ, gondoskodni kell megfelelő tartalék rendszerről, amely a berendezés meghibásodása esetén biztosítja az állatok egészségének és jólétének megőrzéséhez szükséges légcserét, valamint a hibát jelző riasztórendszerről. A riasztórendszert rendszeresen ellenőrizni kell.

Takarmány, víz és egyéb anyagok

14. Az állatokat koruknak és fajuknak megfelelő egészséges táplálékon kell tartani, amelyet, jó egészségük megőrzése és táplálkozási szükségleteik kielégítése érdekében, elegendő mennyiségben kell adagolni. Egyetlen állatot sem lehet olyan takarmánnyal vagy folyadékkal ellátni, illetve semmilyen ilyen takarmány vagy folyadék nem tartalmazhat olyan anyagot, amely szükségtelen szenvedést vagy sérülést okoz.
15. Minden állat számára hozzáférést kell biztosítani az élettani szükségleteinek megfelelő időközökben a takarmányhoz.
16. Minden állat számára biztosítani kell a megfelelő vízellátást, vagy azt, hogy folyadékbeviteli igényét más módon ki tudja elégíteni.
17. Az etető- és itatóberendezéseket úgy kell megtervezni, kialakítani és elhelyezni, hogy a takarmány és az ivóvíz elszennyeződése és az állatok közötti versengés káros hatásai minimálisra csökkenjenek.
18. A terápiás vagy megelőző célból, vagy a 96/22/EGK irányelv ( 7 ) 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott tenyésztéstechnológiai kezelés céljából adott anyagok kivételével más anyag nem adható állatnak, hacsak nem bizonyított az állatok jólétével kapcsolatos tudományos ismeretek vagy gyakorlati tapasztalatok alapján, hogy az adott anyag hatása nem ártalmas az állatok egészségére vagy jólétére.

Csonkítások

19. A csonkításokra vonatkozó különös rendelkezések 5. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelő elfogadásáig és a 91/630/EGK irányelv sérelme nélkül, a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni, a Szerződés általános szabályaival összhangban.

Tenyésztési eljárások

20. Tilos olyan természetes vagy mesterséges tenyésztési eljárásokat alkalmazni, amelyek az érintett állatok szenvedését vagy sérülését okozzák vagy okozhatják.

Ez a rendelkezés nem zárja ki egyes olyan eljárások használatát, amelyek minimális vagy pillanatnyi szenvedést vagy sérülést okozhatnak, vagy amelyek olyan beavatkozást tehetnek szükségessé, amely nem okozna tartós sérülést, amennyiben ezeket az eljárásokat a nemzeti rendelkezések lehetővé teszik.

21. Nem tartható mezőgazdasági termelés céljából olyan állat, melynek tartása – genotípusa vagy fenotípusa alapján – káros hatással van az egészségére vagy jólétére.

Nemzeti szinten a követelményeket a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet és az 1998. évi XXVIII. törvény határozza meg.

A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló rendelet alapján az állat meghatározása speciálisabb az uniós meghatározásnál: az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, és a Magyarországon nem vadászható, vadon élő fajok mezőgazdasági termelés céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, valamint a Magyarországon vadászható, vadon élő fajok élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, továbbá a fogoly, fácán, tőkés réce zárt térben, szárnyasvad állomány utánpótlás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit foglalja magában.

Az átfogó jogszabály az alábbi fajok igényeit foglalja össze:

(1) A borjak tartására vonatkozó szabályokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A sertések tartására vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A tojótyúkok tartására vonatkozó szabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A hízott máj előállítására vonatkozó szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

(5) A tollszedésre vonatkozó szabályokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

(6) A mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokra vonatkozó szabályokat a 6. számú melléklet tartalmazza.

(7) A hústermelés céljából tartott csirkék tartására vonatkozó szabályokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

(8) A házinyulak nagyüzemi tartására vonatkozó szabályokat a 8. számú melléklet tartalmazza.

(9) A szőrméjükért tenyésztett fajok tartására és szállítására vonatkozó szabályokat a 9. számú melléklet tartalmazza.

(10) Az étkezési célra szánt halak tárolására és szállítására vonatkozó szabályokat a 10. számú melléklet tartalmazza.

(11) A vízi szárnyasok tartásának minimális követelményeire vonatkozó szabályokat a 12. számú melléklet tartalmazza.

Az általános szabályok közül érdemes megemlíteni, hogy ez a jogszabály rögzíti, hogy az állatokat látványosság, demonstráció céljára tilos felhasználni, ha az egészségüket és jó közérzetüket károsan befolyásolja. Ezen kívül meghatározza, hogy az állatok gondozásával és felügyeletével csak olyan személy bízható meg, aki az adott fajról, fajtáról, korcsoportról és az alkalmazott tartástechnológiáról megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Ennek érdekében állatjóléti felelőst kell alkalmazni annak a gazdának, aki termelési célból legalább:

a) ötszáz, hústermelés céljából tartott csirkét,

b) harminc lovat,

c) ötven szarvasmarhát,

d) száz sertést,

e) száz futómadarat,

f) száz, Magyarországon vadászható, vadon élő faj élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedéből álló törzsállományt,

g) kétszáz juhot,

h) kétszáz kecskét,

i) kétszázötven anyanyulat,

j) kétszázötven prémesállatot,

k) háromszázötven tojótyúkot,

l) ötszáz egyéb baromfit, kivéve fácánt, foglyot, tőkés récét,

m) ezer foglyot vagy tőkés récét zárt térben,

n) ezer hízónyulat, vagy

o) ötezer fácánt zárt térben tart.

NAK / Pető Krisztina