Kölcsönös megfeleltetés

Melyek a vonatkozó szabályok?

• 24/2004. (III. 2.) FVM rendelet az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a béta-agonisták állattenyésztésben történő felhasználásának tilalmáról
• Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény
• a Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.)

Kit ellenőriz az illetékes hatóság a kölcsönös megfeleltetés ezen követelményei kapcsán?

Az előírás a következő állatfajokat érinti: háziasított szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék, háziasított páratlan ujjú patás állatok, baromfi, nyúl, továbbá e fajok vadon élő példányai, valamint a tenyésztett vadkérődzők. A követelmények tehát ezen állatok tartóira vonatkoznak.

Mire vonatkozik az ellenőrzés?

Fentiek alapján a hatóság az ellenőrzés során vizsgálja, hogy a gazdálkodó kezelte-e haszonállatait a jogszabályban meghatározott tiltott anyagokkal, illetve tart-e vagy forgalomba hoz-e tiltott anyaggal kezelt haszonállatot. Amennyiben jogszabályban megengedett (kivételes) kezelésre került sor, azt is vizsgálja, hogy szabályosan végezték-e el és megfelelően dokumentálták-e a kezeléseket. Továbbá az ilyen kezelésben részesült állatok esetében ellenőrzi, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási időt betartották-e az állatok és termékeik forgalomba hozatala előtt.

Mire kell figyelni élelmiszertermelésbe vont állatoknál?

A hormonhasználat az Európai Unióban az élelmiszertermelés céljából tartott állatok vonatkozásában nem megengedett. Tilos a 96/22/EK irányelv II. és III. mellékletében szereplőanyagok használata az élelmiszertermelés céljából tartott állatokon.

A követelmény hatálya alá tartozó tiltott anyagok az alábbiak:

• tireosztatikus anyagok,
• stilbének, stilbén származékok, sóik és észtereik,
• ösztradiol-17β és észterszerű származékai.

Tiltott anyagok eltérésekkel:

• ß-agonisták,

Ideiglenesen tiltott anyagok:

• Ösztrogén (az ösztradiol-17β-tól és észterszerű származékaitól eltérő), androgén vagy gesztagén hatású anyagok.

Mi használható az egyes állatcsoportoknál?

1, Tenyésztési célból tartott állatokon terápiás céllal

Tesztoszteron és progeszteron, illetve alliltrenbolont vagy ß-agonistákat tartalmazó állatgyógyászati készítmények használata csak a 96/22/EK irányelvben leírt módszertani és nyilvántartási kötelezettségek betartása mellett megengedett.

A fenti szerek használhatóak, ha

• olyan állatgyógyászati készítmény formájában használják, amely a külön jogszabály szerinti forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, az adott állatfajra engedélyezték, és a jóváhagyott használati utasítás szerint alkalmazzák,
• a kezelt állatokat egyértelmű azonosító jelzéssel látják el,
• a kezelést nyilvántartásba veszi a kezelő állatorvos legalább az alábbi adattartalommal:
  • a kezelés típusa,
  • az engedélyezett termékek típusa,
  • a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény típusa,
  • a kezelés időpontja,
  • a kezelt állatok egyedi azonosítása,
• állatorvos adja be a készítményt, injekció útján, vagy – a petefészek működési zavarának kezelésére hüvelybe helyezhető eszköz formájában.
• Implantátum forma alkalmazása tilos.
  • alliltrenbolon tartalmú készítmény esetében azt szájon átadják be,
  • ß-agonista tartalmú készítmény esetében azt injekció formájában adják be,
• Megengedett olyan törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény terápiás célból történő alkalmazása, amely
  • alliltrenbolont tartalmaz, szájon át beadva, vagy amely béta-agonistákat tartalmaz lófélék esetében, kizárólag a használati utasításban jóváhagyott módon,
  • béta-agonistákat tartalmaz, injekció formájában, ellő teheneknél szülészeti segélynyújtásra.
• A termelésre szánt állatok – ideértve a kiselejtezett tenyészállatokat is – terápiás kezelése tilos (az ellő tehén szülészeti segítségnyújtásának kivételével).

2, Tenyésztési célból tartott állatokon tenyésztéstechnikai célból

Ösztrogén, androgén vagy gesztagén használata megengedett, a 96/22/EK irányelvben leírt módszertani és nyilvántartási kötelezettségek megtartása mellett.

A fenti szerek akkor használhatóak, ha

• olyan állatgyógyászati készítmény formájában használják, amely a külön jogszabály szerinti forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik, az adott állatfajra engedélyezték, és a jóváhagyott használati utasítás szerint alkalmazzák,
• a kezelt állatokat egyértelmű azonosító jelzéssel látják el,
• a kezelést nyilvántartásba veszi a kezelő állatorvos legalább az alábbi adattartalommal:
  • a kezelés típusa,
  • az engedélyezett termékek típusa,
  • a törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény típusa,
  • a kezelés időpontja,
  • a kezelt állatok egyedi azonosítása,
• állatorvos adja be a készítményt, vagy a kezelést állatorvos felügyeletével végzik,
• az ivarzás szinkronizálását, valamint a donor és a recipiens embrióbeültetésre való felkészítését nem csak állatorvos végezheti, de a beavatkozás ilyen esetben is állatorvos felügyeletével történik. Az állatorvos ilyenkor vényt állít ki, amelyben meghatározza az adott kezelést és a szükséges készítmény mennyiségét. Az állatorvos a rendelt készítményekről köteles nyilvántartást vezetni, és azt három évig megőrizni, valamint kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani. Az említett kezelésen átesett állatokat és termékeiket csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása után lehet forgalomba hozni, és ezt bizonyítani kell tudni. Ennek érdekében a nyilvántartásokból egyértelműen ki kell, hogy derüljön, hogy
  • mennyi a beadott készítmény élelmezés-egészségügyi várakozási ideje,
  • mikor kezelték az állatot,
  • mikor hozták forgalomba az állatot vagy termékeit.
• A forgalomba hozatal időpontjának értelemszerűen későbbinek kell lennie, mint a várakozási idő utolsó napja (pl.: kezelés napja: augusztus 1., várakozási idő: 3 nap, forgalomba hozatal: augusztus 5-től lehetséges).
• A gazdálkodó az alábbi dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a várakozási időket betartotta:
  • kezelési napló/gyógyszernapló,
  • az állatorvosi vény másodpéldánya (élelmiszer-termelő állatnak felírt készítmény esetén a vény 3 példányos, melyből egyet az állattartónak kell megőriznie),
  • az állat vagy termékeinek forgalomba hozatalát / elszállítását igazoló dokumentumok.
• A termelésre szánt állatok – beleértve a hízlalási időszakban lévő kiselejtezett tenyészállatokat is – állattenyésztési kezelése tilos.

3, Élelmiszertermelés céljára tartott haszonállatok

Mindennemű hormonkezelés tiltott. Tilos a jogszabály által tiltottnak minősített anyagok beadása az élelmiszertermelő állatoknak. A tilalom teljes mértékben és kivétel nélkül érvényes az élelmiszert termelő állatokra, mert ezeknél az állatoknál fennáll a veszély, hogy az általuk termelt élelmiszer (hús, tej stb.) maradékanyagot tartalmaz a tiltott anyagból, és így az élelmiszer fogyasztójára káros lehet. Tilos olyan haszonállatot tartani a gazdaságban, amelyet tiltott anyaggal kezeltek, mert az ilyen állat szintén a fenti kockázatot hordozza magában. Ez az előírás akkor is érvényes, ha nem az éppen ellenőrzött gazdálkodó kezelte az állatot, hanem pl. az, akitől az állatot vette. Tilos forgalomba hozni olyan állatot vagy termékét, amelyet tiltott anyaggal kezeltek, ezzel is csökkentve a fenti kockázatot. A jogellenes szerhasználat bizonyítására a hatóság laborvizsgálati eredményt is felhasználhat: ha – a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzéstől függetlenül – a reziduum (maradékanyag) monitoring terv szerint a gazdálkodónál az adott évben mintavételre került sor, és az eredmények igazolták valamely hormonhatású vagy ß-agonista anyag jogellenes használatát, a gazdálkodó a kölcsönös megfeleltetés jelen követelményét is megszegte, és ezért a KM eljárásban is szankciót kell megállapítani számára.

Nyilatkozat a Lóútlevélben

Lovaknál a lóútlevélben a tartónak lehetősége van aszerint nyilatkozni, hogy az állatot soha semmilyen körülmények között nem értékesítik vágóállatként. Ha ez így történik, az állat gyógykezelésére használható szerek köre bővül. Élelmiszertermelő állat vásárlásakor próbáljon meggyőződni arról, hogy az állatot soha nem kezelték tiltott anyaggal, mert az ilyen állatnak a tartását is szankcionálni fogja a hatóság.

Tipikus hibák

• A gazdálkodó nem őrzi meg a szükséges igazoló dokumentumokat.
• A gazdálkodó nem vezet saját gyógyszernaplót, mert azt gondolja, hogy elég, ha az állatorvos vezeti a saját naplóját.
• Olyan lovat kínálnak vágóhídi eladásra, melynek lóútlevelében már nyilatkozott a korábbi tulajdonos, hogy az állatot nem értékesítik ilyen célra. Ezen nyilatkozat a későbbiekben nem vonható vissza!

További információk

A NÉBIH portálján folyamatosan frissül az állatgyógyászati készítmények és termékek listája.

http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/adatbazisok-allat

NAK / Pető Krisztina