Környezetgazdálkodás

Az Európai Bizottság 2021. november 17-én megjelent Közleményében ismerteti, hogy adott napon előterjeszti az új uniós talajvédelmi stratégiát.

Stratégia elkészítésének indokát ekként vezetik fel:

„Túl kevesen tudják, hogy a lábunk alatt húzódó vékony réteg a jövőnk záloga. A talaj és a benne élő szervezetek sokasága biztosít számunkra táplálékot, biomasszát, rostokat és nyersanyagokat, ezenkívül szabályozza a víz-, szén- és tápanyagkörforgást, és lehetővé teszi a szárazföldi életet. E varázsszőnyeg néhány centiméterének előállítása több ezer évet vesz igénybe. …Ennek a törékeny rétegnek kell majd táplálnia a világ 2050-re várhatóan közel 10 milliárd fős népességét és szűrnie annak fogyasztásra alkalmas ivóvizét.”

Ismert, hogy az EU gazdag talajvagyonát számtalan talajtípus alkotja (a világ 32 fő talajcsoportjából 24 megtalálható itt), amelyek egyedi jellemzőkkel rendelkeznek, azonban ez a gazdagság olyan érték, amelyet meg kell védeni és meg kell őrizni a jövő nemzedékei számára. A szakanyag szerint talajaink mégis szenvednek. Becslések szerint az EU-ban található talajok mintegy 60–70 %-a nem egészséges. Az erózió például évente mintegy 1milliárd tonna talajt mos el Európában. 2012 és 2018 között nettó alapon évente több mint 400 km² földterületet „sajátítottak ki” az EU-ban.

Fentiek miatt is, a folyamatos talajromlás kockázatainak, valamint a gazdaságra és az emberek jólétére gyakorolt hatásainak elkerülése érdekében a talaj sürgősen, kiemelten nagy figyelmet érdemel mind a kormányok, a parlamentek, a hatóságok minden szintje, mind a gazdasági szereplők, a talajhasználók, a helyi közösségek és a polgárok részérő

A stratégia megfogalmaz jövőképet is, melyek közül néhányat kiemelünk:

2050-re az EU valamennyi talaj-ökoszisztémája egészséges állapotba kerüljön. Addigra a talaj védelme, fenntartható használata és helyreállítása válik normává, s kulcsfontosságú megoldásként hozzájárul az előttünk álló nagy kihívások kezeléséhez, mint az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességünk megteremtése, a tiszta és körforgásos (bio)gazdaság kialakítása, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása, az emberi egészség megőrzése, az elsivatagosodás megállítása és a talajromlás visszafordítása

Mindennek eléréséhez középtávú célkitűzések 2030-ig, hogy le kell küzdeni az elsivatagosodást, helyre kell állítani a leromlott földterületeket és talajokat.

Hosszú távú célkitűzésként 2050-ig el kell érni, hogy ne legyen nettó földterület-kivonás. a talajszennyezés megszünjön stb.

A dokumentum szerint van néhány tagállam, melyben talajegészségügyi tanúsítványokat kell felmutatni a földügyletek során a vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. A befektetők és a bankok egyre inkább tudatában vannak a talajromlás pénzügyi kockázatainak, valamint a megelőzés és helyreállítás megtérülésének. Egyes bankok alacsonyabb kamatlábat kínálnak a mezőgazdasági termelőknek, ha a talajuk egészséges, mert a föld értéke magasabb.

A stratégia rögzíti, hogy a föld és a talajok sérülékeny és korlátozott erőforrások, amelyek ki vannak téve az egyre növekvő terület iránti éhségnek: A városok terjeszkedése és a talajfedés felemészti a természetet, és értékes ökoszisztémákat alakít betonsivataggá. Ez gyakran a legtermékenyebb talajokat érinti, és csökkenti a gazdálkodók és az erdészek tisztességes megélhetési lehetőségeit. Mindezen folyamatok megállítása érdekében a talaj egészségéről szóló jogszabály kidolgozásának részeként felméri a „kitermelt talaj útlevelére” vonatkozó jogilag kötelező erejű rendelkezések szükségességét és lehetőségeit, és a tagállamok tapasztalatai alapján iránymutatást ad egy ilyen rendszer bevezetéséhez. Az útlevélnek tükröznie kell a kitermelt talaj mennyiségét és minőségét annak biztosítása érdekében, hogy azt biztonságosan elszállítsák, kezeljék vagy máshol újrafelhasználják.

Negatívumként említik, hogy a „talaj valószínűleg a természet leginkább alulértékelt eleme. Az egyre inkább városiasodó lakosság gyakran csak „koszként” és korlátlan természeti erőforrásként tekint rá, és gyakran nincs tudatában annak, hogy kulcsfontosságú szerepet tölt be mind a mindennapi életünkben, mind a fenntartható és körforgásos biogazdaságban. Ez azt tükrözi, hogy a talaj fontossága nem kap hangsúlyt az oktatásban, és rávilágít arra, hogy növelni kell a közvélemény talajjal kapcsolatos tudatosságát és a társadalmi elkötelezettséget.”

Meg kell ismertetni mindenkivel, hogy a talaj biológiai sokfélesége nagyban hozzájárul az emberi egészséghez. A talajgombából származó penicillin felfedezése óta a talajmikrobák által termelt antibiotikumok milliók életét mentették meg. A közelmúltban bizonyos talajbaktériumok áttörést jelentettek bizonyos igencsak szükséges új antibiotikumok kifejlesztésében. Számos koleszterincsökkentő gyógyszert is talajgombákból fejlesztettek ki. Kimutatták, hogy a gyakran egészséges erdei talajon játszó gyermekek immunrendszere erősebb

A talaj szivacsszerű funkciójának helyreállítása fellendítheti a tiszta édesvízellátást, és csökkentheti az áradások és aszályok kockázatát

Javasoljuk a francia talajmintavételi program, a BDAT  mintájára az „INGYENES TALAJVIZSGÁLAT” („TEST YOUR SOIL FOR FREE”) kezdeményezést. A talajjellemzők (pH, térfogatsűrűség, talaj szervesanyag-tartalom, tápanyagegyensúly stb.) megismerése segíteni fogja a földhasználókat a legjobb gazdálkodási gyakorlatok kiválasztásában

A tagállamokkal és az érdekelt felekkel egyeztetve előkészíti a „fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatok” gyűjteményét

Biztosítja, hogy a KAP jelentős mértékben hozzájáruljon a talaj egészségének fenntartásához és javításához.

Ambiciózus kutatási és innovációs ütemterveket hajt végre a talajgazdálkodási tudásbázis bővítése, valamint a kutatási tevékenységek eredményeihez való hozzáférés és azok felhasználásának kiszélesítése érdekében.

Fentieken túl további megoldási javaslatokat fogalmaz meg, különösen a szakmaiság megalapozása, szakemberek gazdálkodók tájékoztatása terén, az adatbázisok a megfigyelőrendszerek kidolgozásával, ösztönzőkkel.

Összegezve rögzíti, hogy „Talajainkat meg kell gyógyítani. A saját túlélésünk múlik ezen. Ez a stratégia ezért ambiciózus és szükséges célkitűzéseket határoz meg, amelyeket sürgősen végre kell hajtanunk.”

E stratégia elindításával a Bizottság megbeszéléseket kezd az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, valamint a civil társadalommal, a gazdasági szereplőkkel és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy e stratégia és fellépései közös sikerre vezessenek.

További részleteket az alábbi közleményben olvashat:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK AZ EU 2030-ra vonatkozó talajstratégiája az egészséges talaj előnyeinek kiaknázása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat számára

COM/2021/699 végleges

 

Talajjal kapcsolatban megjelent cikkeink, kiadványaink, előadásanyagaink:

 

NAK/Sztahura

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése