Környezetgazdálkodás

A napi gazdálkodási gyakorlat nagy gondot fordít a növények számára fontos tápanyagok pótlására, azonban a talajélet ennek sokszor kárát szenvedi. A műtrágya formájában nagy mennyiségben kijuttatott tápanyag hirtelen változásokat okoz a talaj felszínközeli rétegében (a rizoszférában), ami a mikroorganizmusok számának visszaeséséhez vezet. Egy-egy ilyen erős behatás után a talajban élő baktériumok száma csak hosszabb idő után tud visszaállni az elvárt szintre. A talajállapot javítását nem csak az Európai szabályozások, illetve a műtrágya-piaci helyzet, hanem a fenntartható gazdálkodási színvonal érdekében is fontos új szemszögből szemlélnünk.

Tápanyag van, akkor miért nem teljes a növénytáplálás?

A termesztett növényeknek a növekedésükhöz tápanyagra, vízre, a fotoszintézis során nyert energiára és kedvező időjárási körülményekre van szükségük a növekedéséhez, fejlődéséhez. A vízhez és a tápanyaghoz – a lombtrágyákból felvett formákat nem számítva – a növény a gyökerén keresztül jut hozzá, azonban a gyökérzet önmagában nem képes a tápanyagoldat felvételére. A tápanyag számára a hajszálgyökereken megjelenő baktériumok jelentik a kaput. Ez magyarázza azt, hogy a helyes növénytáplálás egyben talaj-, azaz talajélet-táplálást is jelent.

Milyen szerephez juthatnak még a mikroorganizmusok a talajban?

A tápanyagközvetítő szerep mellett számos hasznos hatásuk van a talajban megtalálható mikroorganizmusoknak, melyek a növénytáplálás szempontjából is kiemelendőek. Ezek közül érdemes megemlíteni a nitrogén megkötését, és más tápanyag – elsősorban foszfor és kálium – mobilizálását, illetve a szerves anyag tartalom növelését.

  • Általánosan ismert, hogy a pillangós növényekhez kapcsolódva számos nitrifikáló baktérium jelenhet meg a talajban. Ugyanakkor a nitrifikáló baktériumok egy része nem igényli a pillangósok jelenlétét, mivel úgynevezett szabad formában fejlődnek. Számuk, mennyiségük kisebb, de szerepüket növeli, hogy egy átlagos pillangós-mentes vetésforgó esetén is kifejtik hatásukat.
  • Szintén szabad formában fejlődnek azok a fajok, melyek a talajásványok felületéhez kötött tápanyagok felszabadításáért felelősek.
  • Mindkét fenti baktériumcsoport elterjedése kissé öngerjesztő folyamatként működhet, mivel a baktériumok életfolyamataik, valamint elpusztulásuk után bomlásuk által növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, és felületet adnak további baktériumnemzedékek megjelenésének.

 

Tápanyag vagy szervesanyag kell a növénynek?

Ha rövidtávon tekintünk a problémára, akkor a válasz: tápanyag, tápanyag és tápanyag. Azonban hosszú távon árnyaltabb a kép, hiszen nem a talaj magas tápanyag-tartalma fog segíteni, hanem a talaj jó tápanyag-szolgáltató képessége. Ez utóbbihoz természetesen kell tápanyag is, amit szolgáltat a talaj, és kell minden egyéb adottság, ami a tápanyagnak a növények számára felvehető formában történő előállítását és/vagy mobilizálását és a növény számára rendelkezésre bocsátását jelenti.

Mit tegyünk, és mit ne tegyünk, ha a talajélet fenntartása a cél?

Az egyes baktériumfajok, illetve -törzsek szűk környezeti adottságok mellett tudnak eredményesen fejlődni. Így elsődleges feladatunk a talajkörnyezet drasztikus változásainak a megakadályozása. Természet anyánk nagy hatással van a rizoszférára is, de a gazdálkodási gyakorlat számos eleme segítheti, vagy éppen gátolhatja ezt a folyamatot.

 

Hasznosnak tekinthető, ha

  • ügyelünk a talajnedvesség megőrzésére,
  • minél hosszabb időszakban borítva (növényzet vagy mulcs által) hagyjuk a talajt,
  • kerüljük a talaj túlzott forgatását,
  • a műtrágyát több kisebb adagban juttatjuk ki, illetve lehetőség szerint kezelt (érlelt) szerves trágyát juttatunk ki,
  • kiegészítő kezelést alkalmazunk a talajélet fenntartására.

 

Hogyan kezeljük a talajt a talajélet javítása érdekében?

Ezen fajok sok hasznot hajtanak számunkra, azonban megfelelő működésükhöz tápanyagra és megfelelő környezetre lesz szükségük. Komplex megoldást jelent a kezelt (érlelt) szerves trágyák használata, azonban a hazai agrárium szerkezete miatt ez korlátozottan áll rendelkezésre. Mit tehetünk akkor? Ki kell választanunk azokat az anyagokat, melyekben a talaj a legnagyobb hiányt szenvedi, és célzottan azokat kell kijuttatnunk. Ezen célra az utóbbi években az aminosav tartalmú készítmények számos vizsgálaton estek át és a kijuttatások során beigazolódott, hogy eredményesen használhatóak akár a kertészeti, akár a szántóföldi termesztésben. Alkalmazásuk az év több szakaszában lehetséges, például az őszi talajművelést vagy a magágy előkészítését megelőzően, vagy sorközművelés során, illetve aratás után a tarlómaradványok lebomlásának elősegítése érdekében.

Hogyan válasszunk aminosav készítményt?

Az ár mellett kiemelkedően fontos a készítményben meglévő aminosav mennyisége, és annak összetétele. Az aminosavak szerkezetileg hasonló, de biológiai funkciójukban kissé eltérő hatású anyagok. Az aminosavak bomlása és más anyagokká, akár más aminosavakká történő átalakulása folyamatos, azonban a hatás kifejtéshez mindig kellő mennyiségű, és kellően változatos összetételű aminosav-tömeg szükséges. Így bár nem olyan direkt módon, mint a tápanyagoknál, de az aminosavaknál is a minimum elv fog érvényesülni. Ezért lehetőleg olyan készítményt válasszunk, melyben széles az aminosav összetétele, azaz teljes az aminogramja, és különösen nagy előny, ha tartalmaz mikro- és makroelemeket is. Ár tekintetében széles skálán mozognak az elérhető készítmények, de megjegyezhető, hogy míg tíz évvel ezelőtt ezek az anyagok csak a prémium szegmens (pl: hajtatás) igényeit elégíthették ki magas költségük miatt ma már a szántóföldi gyakorlat részévé is válhattak. Egy-egy lombon keresztül ható aminosav kezelés hektárköltsége a lomtrágyákéval megegyező, míg a talajjavítás célú aminosavas kezelés ára már a műtrágyapiaci bumm előtt is azonos árszínvonalat képviselt a szervetlen tápanyagokkal.

Célszerű olyan értékesítő termékét választani, amelyik közvetlenül részt vesz a termék fejlesztésében, optimalizálásában, így a hazai adottságokhoz illő javaslatokkal tud szolgálni.

 

Nem igényel speciális bánásmódot

Az aminosavak szerves anyagok, azonban a hagyományos értelmezés alapján nem „élő” anyagok. Ez a kijuttatás során annyi könnyebbséget jelent számunkra, hogy a talajba juttatása nem igényel olyan nagy technológiai fegyelmet, mint egy-egy baktérium készítmény esetében szükséges, de a hatás kifejtése érdekében a készítményeket mindenképp talajba kell dolgozni, vagy öntözni.

 

Elegendő néhány kezelés a talajaink rendbetételéhez?

Részben. Mint azt a hazai és európai vizsgálatok alátámasztják, egy jó készítménnyel a megfelelő tápanyag-szolgáltató képesség kialakításához elegendő lehet, ugyanakkor annak a több évtizedes folyamatnak a megfordítása, ami a talajaink jelenlegi, szerves tápanyagban hiányos állapotának kialakulásához vezetett, szintén több évtized munkáját fogja igénybe venni. De minél hamarabb fordulunk erre az útra annál hamarabb érjük el a célt.

A témában megjelent korábbi cikkek:

Drónos növénytáplálás a gyakorlatban

Innovatív megoldások a növény- és talaj tápanyag-utánpótlásban

Forrás: Dr. Zalai Mihály (ISM Technology)

Fotók: Kovács László

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése