Környezetgazdálkodás

A mezőgazdasági termelés fenntarthatósága elválaszthatatlan a természetes élőhelyek jó állapotának, biodiverzitásának fennmaradásától. A Madarak és Fák Napja kiváló alkalom arra, hogy ráirányítsuk a figyelmet: a jó gazdálkodás nemcsak a termelést, hanem a természeti értékeinkkel való helyes gazdálkodást is jelenti. A NAK ezen a napon is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a gazdák kulcsfontosságú partnerek a vidék élhetőségének és ökológiai egyensúlyának fenntartásában.

A jeles nap eredete egészen 1902-ig nyúlik vissza, amikor Magyarország csatlakozott a Párizsi Egyezményhez, amely a mezőgazdaság szempontjából hasznos madarak védelméről szólt. Az első Madarak és Fák napját a kor neves ornitológusa, Chernel István még ugyanabban az évben megszervezte. Ezt követően Herman Ottó, a nagy tekintélynek örvendő természettudós és ismeretterjesztő kezdeményezte a Madarak és Fák Napja magyarországi meghonosítását, Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával.

Az első hivatalos Madarak és Fák Napját 1906. május 10-én tartották meg az iskolákban, az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján. Azóta is él ez a nemes hagyomány, amely mára a szemléletformálás egyik kiemelkedő ünnepévé vált.

Ez a nap nemcsak a természet szeretetéről szól, hanem az egyéni, ugyanakkor kollektív felelősségről is: az agrártájban még meglévő fák megőrzése vagy újak telepítése, a mezőgazdasági kultúrákhoz kötődő madarak számára biztosított élettér (például a szegélyek fenntartásával) mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy élhető világot hagyjunk az utánunk jövő generációk számára. Egy olyan világot, amiben ők is egészséges élelmiszereket fognak tudni termelni – ehhez elengedhetetlen mind a madarak, mind a fák, a még meglévő élővilág megőrzése.

A Madarak és Fák Napja tehát nemcsak ünnep vagy hagyomány, hanem emlékeztető is: vigyázzunk közösen a természet kincseire – ne csak ma, hanem az év minden napján.

NAK KAP-hálózat ZTE / Gyenes Adrienn