Környezetgazdálkodás

Az OMÉK keretében megtartott Országos Biomassza Alapú Gazdaságok Alosztálya ülésén a fenntartható mezőgazdaság kulcskérdései kerültek a fókuszba: hogyan őrizhető meg a talajélet, miként hasznosítható a biomassza a körforgásos gazdálkodásban, és milyen innovációk segíthetik a gazdálkodókat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Az előadások rávilágítottak a talaj egészségének megőrzésére, a körforgásos gazdasági modellekben rejlő lehetőségekre, valamint arra, hogy a helyi és nemzetközi együttműködések miként erősíthetik a magyar agrárium rezilienciáját.

Az eseményt Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős alelnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a fenntarthatóság három alappillére – társadalmi, gazdasági és környezeti – csak együtt biztosíthatja az agrárium hosszú távú jövőjét. A talaj és a biomassza egyszerre jelentenek értéket, erőforrást és felelősséget, melyek megőrzése és hasznosítása a gazdák tudásán és alkalmazkodóképességén múlik. Somosné Dr. Nagy Adrienn, a NAK Országos Biomassza Alapú Gazdaságok Alosztályának vezetője köszöntőjében rámutatott, hogy a biomassza és a talajegészség kérdése közvetlenül alakítja a magyar mezőgazdaság versenyképességét. Az alosztály feladata olyan szakmai párbeszéd ösztönzése, amelyben a kutatás, a gyakorlat és az innováció tapasztalatai egyaránt érvényesülnek, és amely képes gyakorlati megoldásokat nyújtani a gazdálkodóknak a mindennapi kihívásokra.

Talajegészség és biomassza: a fenntartható élelmiszer-termelés alapjai

Dr. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke előadása rámutatott, hogy a talaj az egyik legfontosabb, mégis legsebezhetőbb erőforrásunk. Az egészséges talaj élő rendszer, a benne élő mikroorganizmusok a tápanyag-körforgás és a szervesanyag-felhalmozódás motorjai, amelyek hozzájárulnak a szerkezetépítéshez, a vízmegtartó képességhez és a klímaszabályozáshoz. Az túlzott bolygatás azonban degradációhoz vezet, hiszen csökken a szervesanyag-tartalom, felborul a vízháztartás, romlik a biodiverzitás és gyengül a talajszerkezet. A regeneratív gazdálkodás eszközei – takarónövények, minimális talajbolygatás, szervesanyag-visszapótlás és tájszintű gazdálkodás – képesek helyreállítani az egyensúlyt. Az egészséges talaj nem csupán a termőképesség záloga, hanem az élelmiszer-biztonság kulcsa is.

A körforgásos gazdaság kihívásai és lehetőségei a mezőgazdaságban

Dr. Aleksza László, a MATE egyetemi docense a körforgásos gazdaság agrárvonatkozásait emelte ki. Magyarországon évente mintegy 30 millió tonna mezőgazdasági melléktermék és több millió tonna biohulladék keletkezik, amelyek jelentős része még mindig nem kerül vissza a körforgásba. A biogáz, a komposzt és a bioalapú termékek előállítása nemcsak a hulladékcsökkentést szolgálhatja, hanem energia- és tápanyagforrást is biztosít. A jövő egyik kulcsa a másodlagos biomassza hasznosítása biopolimerek, bioüzemanyagok és biogáz formájában. Magyarország célja 2030-ig a biogáz-termelés megháromszorozása, amely komoly lépést jelentene a fenntartható energiaellátás felé. Ehhez azonban elengedhetetlen a helyi megoldások előnyben részesítése, a hulladéklerakás arányának csökkentése és a gazdálkodói összefogás erősítése.

Talajélet újratöltve: mikrobiológiai megoldások a fenntarthatóságért

Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. ügyvezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a talaj mikrobiológiai közösségei a fenntartható mezőgazdaság láthatatlan pillérei. A nitrogénkötő baktériumok, a foszformobilizáló mikrobák és a mikorrhiza gombák képesek csökkenteni a műtrágya- és növényvédőszer-függőséget, javítani a vízgazdálkodást, erősíteni a növények stressztűrő képességét, miközben hozzájárulnak a termésbiztonsághoz. A mikrobiológiai készítmények nemcsak a talajélet sokszínűségét növelik, hanem hosszú távon hozzájárulnak a termésbiztonsághoz is. A fenntarthatóság nem érhető el élő talaj nélkül, a mikroorganizmusok pedig a jövő mezőgazdaságának aktív, nélkülözhetetlen szereplőivé válnak.

A Homokhátság rezilienciájának növelése bioregionális tervezéssel

Mihály Melinda és Mendly Dorottya, az ELTE kutatói a Homokhátság fenntartható tájhasználati lehetőségeit mutatták be. A pásztoroló állattartás, a kisszerszámos halászat és más hagyományos gyakorlatok újragondolása nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és kulturális szempontból is jelentősek lehetnek. Ezek a helyi alapú megoldások egyszerre erősíthetik a táj regenerációját, a közösségi rezilienciát és az élelmiszer-önellátást. A projekt rámutatott: a globális kihívásokra sokszor a helyi, közösségi szinten megtalált válaszok adhatják a leghatékonyabb megoldást.

A homokhátsági homokos talajok átállítása biomassza-termelésre – a MarginUp projekt magyar esettanulmánya

Somosné Dr. Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. képviseletében mutatta be a MarginUp projekt hazai esettanulmányát. A homokhátsági homoktalajok alacsony vízmegtartó képessége és az aszályveszély súlyosan korlátozza a gazdálkodási lehetőségeket. A projekt célja olyan alternatív biomassza-alapú értéklánc létrehozása, amely javítja a talajminőséget, mérsékli a sivatagosodás veszélyét, és új gazdasági perspektívát nyit a térség gazdálkodóinak. Az évelő rozs és a laskagombatermesztés kaszkádszerű összekapcsolása jól példázza, miként lehet a körforgásos gazdálkodás elveit a gyakorlatban is megvalósítani.

A talaj egészségének megőrzése és a biomassza fenntartható hasznosítása nem csupán szakmai kihívás, hanem közös társadalmi felelősség. Az élő talaj, a mikrobiológiai megoldások, a körforgásos modellek és a helyi rezilienciát erősítő kezdeményezések együtt olyan eszköztárat adnak a gazdálkodóknak, amely hosszú távon képes fenntartható és versenyképes pályára állítani a magyar agráriumot a klímaváltozás közepette is.

NAK / Makra Vivien