Közös Agrárpolitika

Cikksorozatunkban a vonatkozó rendelkezések alapján tekintjük át, hogy mi számít vis maiornak, melyek a lehetséges események és hogyan kell ezeket bejelenteni, igazolni.

Jelen részben a rendelkezések által felsorolt lehetséges esetek közül a „Közcélú, közérdekű igénybevétel” során fellépő vis maior problémakör kerül sorra.

A földterületnek közcélra vagy közérdekből történő igénybevételét - amennyiben ez a kötelezettségvállalás időpontjában nem volt előrelátható –

• közcélra vagy közérdekből történő igénybevételről szóló döntéssel (végzés, határozat);
• közcélból, illetve közérdekű célból jogot gyakorló szervezettel pl. MOL, MVM Ovit, kötött szerződés hiteles másolatával (amely tartalmazza a károsodott terület nagyságát);
• vázrajzzal (amelyen pontosan fel van tüntetve a vezeték, út nyomvonala és a közcélra vagy közérdekből elvont terület helye) kell igazolni.

Előfordulhat olyan eset, amikor a fenti dokumentumok nem az érintett gazdálkodó nevére szólnak, az azonban nem baj. Ilyenkor csatolni szükséges a bejelentéshez, hogy milyen kapcsolat van a gazdálkodó és a fenti dokumentumok valamelyikén feltüntetett személy között (pl. bérleti szerződés, az adott területre vonatkozó földhasználati bejegyzés, rokoni kapcsolat).

Gyakran előfordulhatnak olyan esetek – jellemzően a többéves intézkedések –, amikor a közcélra, vagy közérdekből kisajátított területen a munkálatok még nem kezdődtek meg (pl. útépítés), így lehetőség van a munkálatok tényleges megkezdéséig a mezőgazdasági tevékenység folytatására. Ez esetben a vis maior esemény csak akkor fogadható el, ha az érintett gazdálkodó csatolja kérelméhez (a fent felsoroltakon felül) a terület vagyonkezelőjével kötött megállapodást, amelyben rögzítik, hogy a kisajátítás ellenére a gazdálkodás mely feltételek mellett és meddig folytatható.

Figyelmükbe ajánljuk a cikksorozat korábbi részeit is:

Mikor jelentsünk vis maiort? – 1. rész

Mikor jelentsünk vis maiort? – 2. rész

Mikor jelentsünk vis maiort? – 3. rész

NAK / Sztahura Erzsébet