Mezőgazdasági termelés

A vízgazdálkodási célokat - így az öntözést - szolgáló vízilétesítmények műszaki tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során tekintettel kell lenni arra, hogy a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgálják.


Vízmérés – vízmérővel

Az öntözésnél - vízbeszerzési létesítményenként - a kivett víz mennyiségét meg kell határozni, amelyet folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel kell mérni:
‒    felszín alatti vízkivétel esetén akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált kútvízmérővel, vagy
‒    felszíni vízkivétel esetén hiteles vagy kalibrált vízállásmérővel vagy kalibrált vízhozam-mérővel.

Több vízbeszerzési létesítményt csak akkor lehet összevontan mérni, ha azok vízkészletének jellege (felszíni víz, talajvíz, rétegvíz, etc.) és vízminőségi kategóriája (I. osztályú, II., osztályú, etc.) azonos.


Vízmérés – mérőeszköz hiányában

Ha a mérés műszaki szempontból és méréstechnikailag nem megoldható, akkor a mérőeszköz hiányában az igénybe vett vízmennyiséget a vízkitermelésre vonatkozó alapdokumentumok (zsilipnapló, üzemnapló) és az esetenkénti vízhozammérések alapján kell meghatározni. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak rendelkezésre, vagy az ellenőrzés azok folyamatos vezetésének hiányát állapította meg, a vízkivételi létesítmény üzemideje és névleges teljesítőképessége alapján kell a vízmennyiséget meghatározni. Mérőeszköz hiányában a vízmennyiség-számítás esetén a VKJ kiszámításánál a számított vízhasználatra érvényes (m=2) szorzószámot kell alkalmazni.

Az öntözőtelep létesítményeit úgy kell kialakítani, elhelyezni, méretezni, hogy
‒    az ellátandó terület tervezett vízszükséglete a szükséges időben és vízszintmagassággal biztosítható legyen;
‒    azonban a csatornákban a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízszint legalább 30 cm-rel a terep felszíne alatt maradjon;
‒    a telepen kívüli belvízelvezetéssel összhangban legyen;
‒    árasztó öntözésre berendezett telepet szivárgóárokkal, illetve vízelvezetőárokkal kell körülvenni és az összegyűlő vizet el kell vezetni.

Az öntözés célját szolgáló nyomócsőhálózatot és szerelvényeit úgy kell kialakítani, hogy
‒    hogy üzem közben a nyomás ellenőrizhető, meghibásodás esetén a hibás szakasz kiiktatásával a részleges üzemelés biztosítható legyen; (víztelenítők, légtelenítők)
‒    főnyomócső-vezetéket belterületen csak akkor lehet átvezetni, ha más műszaki megoldás nem alkalmazható;
‒    nyomócsővezeték:
.    a nyomócsőhálózatot takarása legalább 0,8 m-es kell, hogy legyen, mélyművelésű területen legalább 0,3 m-rel a mélyművelésű szint alatt kell elhelyezni;
.   irányváltozásait, elágazásait, végeit elmozdulás ellen biztosítani kell;
.  esőztető telep nyomócsővezetékébe hígtrágya-becsatlakozást csak a nyomásközpont zárt területén kívül szabad létesíteni;
.    a nyomócsőre telepített műtárgy, szerelvény földből kiálló vagy a művelési zónában levő részeit a művelő gépek okozta mechanikai sérülés ellen védeni kell. Magas növésű kultúrában a műtárgy helyét jól láthatóan meg kell jelölni;
.    nyomvonalát, valamint más vezetékkel és kábellel való keresztezését jól láthatóan meg kell jelölni.
‒    Az öntözőcső-hálózatot csak nyomáspróba és próbaüzemelés után szabad üzembe helyezni.


A csepegtető vagy mikroszórófejes öntözőtelepek

‒    szárnyvezetékeit és felszálló ágát úgy kell elhelyezni, hogy a talajművelést ne akadályozzák, a talajművelő gépek ne okozzanak mechanikai sérülést, ne tegyenek kárt a csepegtető csövekben, testekben, szórófejekben, tartószerkezetekben;
‒    a szűrő és tápoldatozó központokat úgy kell tervezni, illetve kialakítani, hogy a csepegtető testekhez, szórófejekhez ne kerüljön szennyeződés.

Az információk tájékoztató jellegűek a mindenkor hatályos jogszabályoknak kell megfelelni.

Vonatkozó jogszabály:
‒    vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet
‒    a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

NAK/Tasnádi Gabriella

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése