Mezőgazdasági termelés

A Magyar Államkincstár helyszíni ellenőrzések keretében ellenőrzi a VP4-10.1.1-15/16 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekben, valamint a VP-4-11.1.-11.2.-15/18 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása pályázatok kedvezményezettek területeit. A területhez kötődő helyszíni kötelmek ellenőrzései jelen helyzetben a gazdálkodó jelenléte nélkül fognak megvalósulni.

A korábbi tapasztalatok szerint az egybeművelésre, a szomszédos kötelezettségvállalással érintett területek (KET) elkülönítésére nem kellően figyelnek az érintett gazdálkodók. Fontos ügyelni, mert a fent nevezett intézkedések esetében egybeművelt tábla nem jogosult támogatásra. Lényeges hogy az AKG/ÖKO-ba vitt területek a valóságban sem legyen egybeműveltek, azaz tájékozódni kell arról, hogy a táblával szomszédos másik gazdálkodó milyen növényt vetett. Amennyiben azok megegyezőek, úgy 50-60 cm-es – természetesen nagyobb sorközű kultúra esetén a sorközt meghaladó mértékű sávval kell az elkülönítést megvalósítani. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a gazdálkodónak a kötelezettségvállalással érintett területével szomszédos egyéb, az AKG-ban nem támogatott területén azonos növényt termeszt.

Amennyiben egybeművelés kerül megállapításra, úgy sajnos az egész táblára adott évben nem jár támogatás, és még a túligénylés szankció kiszabására is sor kerülhet,

HA a gazdálkodónak a kötelezettségvállalással érintett területei, vagy más gazdálkodó ilyen területei szomszédosak, úgy a szomszédos KET-eket jól láthatóan el kell különíteni:

• Eltérő kultúra (hasznosítási kód)
• Eltérő növényfejlettségi állapot
• Szántó esetén 50-60 cm széles sáv
• Ültevénynél: természetes anyagú jelölő (pl.:karó) a közös sarokpontoknál Gyepek – évelő szálas takarmánynövények - esetében a sarokpontokon/töréspontokon T-ülőfa elhelyezése

Szántó esetében meghatározott, hogy 40 ha-nál nagyobb táblák nem lehetnek – vállalás esetén 5 ha is lehet - , ezért KET-en belül a táblákat el kell különíteni az alábbiak szerint:

• VP AKG 2015-ös támogatások esetében 56-60 cm széles sávval (vagy a sortávnál láthatóan szélesebb sortávval), míg
• a VP AKG 2016 támogatások esetében a táblák között legalább 0,25 ha-os tábla legyen (lehet ez a KET szegélyével érintkező zöldugar/méhlegelőszegély is).

Ha a táblaméret meghaladja a kötelező, vagy a vállalt méretet, akkor a táblára jutó támogatási összeg 20%-kal, ismétlés esetén 50 %-kal csökken. Amennyiben a gazdálkodó választotta az 5 ha-os  táblaméretet, úgy attól eltérhet, ha évelő szántóföldi kultúrát, vagy zöldugart termeszt

A KET és a táblák elkülönítésén túl, figyeljünk a természetes alapanyagból létrehozott sarokpont jelölő tárgyak meglétére is. Amennyiben helyszíni ellenőrzéskor a jelölés nem fellelhető, úgy 1 % szankció jár a KET-re, ha az ellenőrzést ez nem akadályozza. Amennyiben az ellenőrzés nem hajtható végre, úgy 15 napon belül a jelölő tárgy pótolható a KET-re jutó adott évi támogatási összeg 5 %-os csökkentése mellett. Amennyiben a megadott határidőig a pótlás nem következik be, úgy a lemért KET teljes területére adott évben nem jár támogatás.

A mérési jegyzőkönyvet is őrizzük meg, mert annak hiánya az érintet KET első évi támogatási összegének 5 %-os csökkentését jelenti ellenőrzés esetén.

Gyepek és zöldugar vonatkozásában a kaszálatlan sávok, és kaszálási időpontokat is tekintsük át. Erre vonatkozóan tájékoztatást adtunk az „Ismételjük át! Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” cikksorozatunk negyedik és hatodik részében, melyek az alábbi linken érhető el a NAK honlapján:

Nézzük meg, megvannak-e a madárodúk, előrejelzéshez használt eszközeink!

(NAK/Sztahura)