Mezőgazdasági termelés

A kezdeti nehézségek után – vontatott kelés, elcsúszott gyomirtás – a legtöbb helyen nagyon szépen fejlődnek a napraforgók, de ilyenkor se feledkezhetünk meg a tápanyagutánpótlásról, illetve a betegségekkel szembeni védekezésről sem.  

A napraforgó tápanyagigényes növény, így a növényvédelem mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő tápanyagellátásra. Ez magában foglalja az alaptrágyázást, a vetéssel egymenetben kijuttatott startertrágyázást és a lombtrágyázásokat is.  

A napraforgó kálium iránti igénye különösen magas. A vegetációs időben egy jól fejlett állomány képes 300-400 kg/ha káliumot is felvenni. Ennek nagyrésze ahhoz szükséges, hogy a növény levélfelületét, illetve szárrészét kifejlessze, és csak kisebb része, hozzávetőlegesen 80 kg/ha fog a termés képzésére fordítódni. 

Ha optimális káliumellátásban részesítjük az állományt, sokkal jobb lesz a vízgazdálkodása, szárazságtűrő képessége, a betegségekkel szembeni ellenálló képessége is nő, valamint az olajképződésre is hatással van. 

Jó termésátlag, megfelelő minőség eléréséhez nélkülözhetetlen a nitrogén hatóanyag, viszont figyeljünk arra, hogy a túlzott nitrogénutánpótlás nem javasolt, ugyanis rontja a kaszatok olajtartalmát, illetve a növényi szöveteket hirtelen megnyújtja, így csökken a gombás betegségekkel szembeni ellenállóképességük. 

foszfor élettani hatása, a napraforgó -mint minden más növény esetén is - a gyökerek fejlődésénél, a virágzási és termékenyülési folyamatoknál, illetve a termés mennyiségi és minőségi paramétereinek kialakulásánál van jelentős szerepe. Hiánya sokszor csak a termésmennyiség csökkenésében mutatkozik meg. 

A napraforgónak közel azonos a kénigénye, mint a repcének, hozzávetőlegesen 40-50 kg kén hatóanyag/ha igénnyel lehet számolni. A nitrogén hatékony hasznosulása miatt szükséges tápelem, illetve fontos szerepe van a zsírok, olajok képződésében is.  

magnézium pótlásáról se szabad elfeledkeznünk, mivel befolyásolja az asszimilációs tevékenységet, illetve az itt megtermelt szénhidrátok elszállítását a magtermésbe, növelve ezzel az ezerszemtömeget, ami a terméseredményekben is megmutatkozhat.  

bór esszenciális mikroelem, sokrétű a szerepe a terméskötés és a virágzásnál is. A napraforgónak viszonylag nagy a bórigénye. Ha a bór már a kezdeti növekedéskor jelen van a magnéziummal együtt, akkor kiváló gyökérrendszert tud a növény fejleszteni, ami hozzájárul ahhoz, hogy több vizet és tápanyagot tud felvenni. Hiánya látványosan megmutatkozik meg, mint a deformált virágképződmények megjelenése, így később megfelelő termés sem tud ezekből kialakulni. 

mangán egyrészt a fotoszintézis szabályozásában játszik szerepet. Fokozza a növény asszimilációs teljesítményét, és ezáltal pozitívan hat a termésre. De nemcsak a fotoszintézist szabályozza, hanem a zsírsavak képzését is, így a mangán kijuttatásával magasabb olajtartalmat lehet elérni. 

Gyakorlatban a foszfor és kálium hatóanyagok jelentős részét ősszel érdemes a területre kijuttatni, illetve egyre elterjedtebb az a gyakorlat, hogy vetéskor startertágyázásként juttatják ki a növényspecifikus mikrogranulátumokat, ami segíti növényeink kezdeti fejlődését. 

A nitrogént megosztva a magágy készítése előtt, illetve az esetleges fejtrágyázás vagy lombtrágyázás alkalmával jutassuk ki, hogy folyamatosan fel tudja venni a növény, és csökkentsük a hatóanyag veszteséget. 

Most, még a csillagbimbós állapot előtt érdemes a gombaölős kezelés mellé még beiktatnunk egy lombtrágyázást is, hogy optimális tápanyagellátással kezdődhessen a virágzás, majd termésképződés is.  

 

(NAK/Oláh Beatrix)

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

 

Őstermelői adatok lekérdezése