Az almatermésűekről se feledkezzünk el. A körték már virágoznak, az almafajták többsége még pirosbimbóban van. Milyen rovarokra és kórokozó gombákra kell figyelnünk ezekben a napokban?
Ma reggel fotóztam a lisztharmatos almaleveleket és a levéltetű ősanyát rejtő piros hólyagos levélkét.
A lisztharmattal fertőzött rügyekből kipattant torz levelek felületéről, a fehér „lisztes” gombatelepekről máris szóródnak a terjedést biztosító spórák (a konídiumok). A piros bimbós állapotig a kéntartalmú gombaölők lehetnek a főszereplők. A perzselés elkerülése miatt fontos, hogy egységesen 1-5µ méretűek legyenek a kén szemcsék a gombaölőben. Sok készítmény megfelel ennek a követelménynek.
A Jonatán alma termesztése főleg a lisztharmat miatti fogékonysága miatt szűnt meg…
A múlt heti esők valószínűleg megindították a varasodás spóráit, a fa alól, a lehullott fertőzött levelekről már kipattantak a spórák, de ezek még nem találkozhattak nedves felületű levelekkel. A kertek többségében a szél gyorsan felszárította a kis leveleket és komoly harmat sem keletkezett.
A fogékony fajták (pl. a Starking) tulajdonosainak azonban résen kell lenniük. Újabb esőket és felmelegedést ígérnek a meteorológusok, berobbanhat a varasodás gomba! Ahol nem végezték el a rezes lemosást, esetleg az őszi beteg levelek is még a fák alatt vannak, ott nagyobb valószínűséggel számíthatnak a gombára. A mankocebek kiesése után csak a rezek maradtak a III. kategóriások közül. Szerencsére az újabb típusú réztartalmú gombaölők közül jónéhány még most is használható. Ilyenek pl. a rézhidroxid, a tribázikus rézszulfát, a rézoxid vagy a nano technológiával előállított klasszikus rezek.
A II. kategóriás engedéllyel rendelkezők, a „zöldkönyvesek” pl. a dodin-t és a ditianon hatóanyagúakat is választhatják. Kiváló növényvédő szerek.
Általában a sziromhullás után kezdenek el permetezni a felszívódó (szisztemikus) gombaölőkkel. Ahol visszatérően súlyos károkat okoznak a fenti gombák vagy 100%-os termést szeretnének, ott már most is bevethetik a felszívódókat. A kis leveleken át is bejutnak a növénybe. Többségük mindkét kórokozó ellen engedélyezett. Néhány ilyen hatóanyag: difenokonazol, tetrakonazol, fluxapiroxad, ciflufenamid (csak lisztharmatra), ciprodinil (csak varasodásra) stb. Ide tartozik a kettős hatású hatóanyag, a jól ismert penkonazol, melyet inkább a lisztharmatra ajánlják.
A felszívódó készítményekkel szemben gyorsan kialakulhat a gombákban a rezisztencia. Ezt megakadályozhatjuk, ha időnként kontakt szerekre váltunk, vagy ha ezeket is bekeverjük a felszívódók mellé. Ez érvényes a lisztharmatnál, illetve a varasodásnál alkalmazott permetlevek összeállításánál is. A varasodás ellen rézzel, a lisztharmat ellen pedig valamelyik kontakt kéntartalmú szerrel egészíthetik ki a felszívódós permetlevet.
Nem voltak mindig felszívódó készítmények. A biotermesztőknek most sincs más lehetőségük és a két kontakt gombaölővel ma is eredményesek lehetnek. Azonban a kénnel és a rézzel ismételni kell a kezeléseket, mert az eső lemoshatja, illetve a növények „kinőhetik” a növényvédőszeres burkot.
Az egyszerű anyagok közül a fűzfakéreg és a mezei zsurló lisztharmatra és varasodásra is, a lecitin a lisztharmatra, a szódabikarbóna és a talkum a varasodásra engedélyezett az almában. A NÉBIH oldalán található egy 15-ös lista. Jó lenne frissíteni az oldalt, mert már 23 készítmény kapott ilyen engedélyt!
Zsigó György, NMNK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön