Mezőgazdasági termelés

Még lehetnek fagyos éjszakáink, ezért érdemes figyelni a meteorológiai előrejelzéseket. A hidegbetörés után a kondíció javítását minden gyümölcsfaj meghálálja.

Az első permetezést már 3–5 nappal a fagy után érdemes elvégezni, majd 10–14 nap múlva meg kell ismételni a kezelést. A szeles és az esős időszak miatt az első permetezés időpontja kitolódhatott. Számos hatóanyag felhasználható a kondíció növelésére, javítására:

• Az aminosavak és az algakivonatok segítenek a stressz oldásában és a fehérjeszintézis újraindításában,
• A kalcium és a bór serkentik a sejtfalak erősítését és a rügydifferenciálódást,
• A magnézium- és a mikroelemek serkentik a fotoszintézist és az anyagcserét,
• A biostimulátorok fokozzák a növény élettani folyamatait, segítik a tápanyag-felvételt és -hasznosulást.

Ahol már biztosan látják, hogy nem lesz termés, ott se hagyják magukra a fákat. A következő évi termőrügyek nyár végén alakulnak ki. A növény ekkor készíti fel a hajtásokat, a rügyeket az áttelelésre, ami a fagyvédelem szempontjából alapvető fontosságú. Ezért meg kell tartani az egészséges lombot! A tápanyagutánpótlás mellett a növényvédelmet is biztosítani kell, minimális költségráfordítással. A gyomszabályozás elmaradása hosszútávon számos problémát eredményezhet, de a rovarok (pl.: levéltetvek, gyümölcsmolyok, atkák) és a kórokozók (pl.: lisztharmat, monília, tafrina, sztigmina) elleni védekezés is kulcsfontosságú az állókultúrák megfelelő kondíciójának megőrzésében.

1. kép: Almafa lisztharmat

Az almafa beteg rügyeiből kipattant fertőzött levélkékről a lisztharmat már tovább terjedt az egészséges levelekre (1. kép). Az időjárás a varasodásnak is kedvez, ami az alma mellett a körtefákat is veszélyezteti. Általában a virágzás után már felszívódó (szisztemikus) gombaölőket alkalmazunk, mivel a lombfelület nagysága a megfelelő hatékonyságot már biztosítja. A gyümölcs viaszosodásáig a réz hatóanyagú készítmények megperzselhetik a kis gyümölcsöket, ezért célszerű mellőzni a hatóanyagot. Varasodás és lisztharmat ellen is alkalmazhatók többek között a difenokonazol, a pentiopirad és a penkonazol hatóanyagú készítmények. A ciflufenamid hatóanyag csak lisztharmatra, a ciprodinil csak varasodásra engedélyezett. A felszívódó készítményekkel szemben a gombákban kialakulhat a rezisztencia. Ennek minimalizálása érdekében időnként kontakt gombaölő szereket kell választanunk, vagy egy menetben kell alkalmazni a felszívódó és kontakt készítményeket. A varasodás ellen a réz, a metiram, a lisztharmat ellen a kén és a narancsolaj hatóanyagok engedélyezettek. Az egyszerű anyagok közül varasodás ellen a szőlőmagolaj, a szódabikarbóna, a magnézium-hidrogén-metaszilikát, lisztharmat ellen a magnézium-hidroxid engedélyezett, de a mezei zsurló és a fűzfakéreg mindkét kórokozó ellen felhasználható.

Az őszibarack tafrinás betegségének is kedvez még az időjárás. Ha elmulasztották a védekezést, akkor akár a fa összes levelén kialakulhattak a betegség tipikus tünetei (2. kép). A kórokozó elleni védekezésről korábbi felhívásunkból tájékozódhat.

2. Kép: Őszibarack tafrinás betegsége

A kártevők közül a levélpirosító ribiszke-levéltetű feltűnő kárképe is megjelenhet (3. kép). Többnyire jelentős problémát nem okoz. A nőstények októberben helyezik le a tojásokat a ribiszkére, amin áttelelnek, majd júniusban el is hagyják a növényt. Olajos lemosással gyéríthetjük őket.

3. kép: Levélpirosító ribiszke-levéltetű

NMNK / Zsigó György