Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyre nagyobb számban és szélesebb körben terjedő álhírek hogyan vezetik félre a fogyasztókat és gyakorolnak káros hatást az agrár-élelmiszeripari szektorra. Kiemelik, hogy az információk ellenőrzésének felelőssége mindannyiunké, a források vizsgálata és a tények ellenőrzése ugyanis az egyetlen módja annak, hogy megfékezzük az álhírek terjedését.
Egy információval telített világban – ahol egy Instagram-videó nagyobb mértékben formálhatja a közvélemény alakulását, mint egy lektorált tanulmány – az élelmiszerekkel kapcsolatos félretájékoztatás, álhír terjesztés komoly kockázatot jelent. A félrevezető tartalmaknak – hamis állítások, torzítások vagy túlzások – a szándékos terjesztését olyan érzelmek vezérlik, mint a félelem és a harag, valamint maga a tevékenység minden kritikus gondolkodást nélkülöz. Az élelmiszeriparban ez a jelenség egyre inkább rontja a termelők hírnevét, aláássa a tudományba és az élelmiszerbiztonsági felügyeleti rendszerbe vetett bizalmat, összezavarja a fogyasztókat, torzítja a választásaikat és akár egész iparágakat is – különösen a húsipart – besározhat, károsíthat. Ha a kétely egyszer gyökeret ereszt a folyamatot nehéz visszafordítani, mivel a mai pörgős médiakörnyezetben a szenzációhajhász média tartalmak gyakran gyorsabban terjednek, mint az igazság.
Fotó: ELV - Disinformation: How Misleading Narratives Threaten Our Food
A lengyel baromfiágazat vezető szakmai szervezete, a Nemzeti Baromfi Tanács – Kereskedelmi Kamara (KRD-IG) határozott lépéseket tesz a probléma kezelése és megoldása érdekében. A szervezet széles körű, #StopDezinformacjiŻywnościowej (#Stop Food Disinformation/#Állítsdmegazélelmiszerekkelkapcsolatosfélretájékoztatást) elnevezésű tájékoztatási, oktatási és egyben szemléletformáló kampányával arra törekszik, hogy leleplezze a félrevezető állításokat, elmagyarázza, hogy hogyan terjed a manipuláció és hogy visszaállítsa a hitelességet, valamint azt, hogy a közbeszédben, a nyilvános viták középpontjában ismét a bizonyítékokon alapuló tudás álljon. A kampány középpontjában egy átfogó, ingyenesen elérhető e-book, azaz egy elektronikus tájékoztató anyag áll, amely elmagyarázza, hogyan lehet felismerni és elkerülni az álhíreket és a félrevezető narratívákat. A kampány a közösségi médiát, szakértői együttműködéseket és a mítoszok, álhírek gyors cáfolatát használja fel annak érdekében, hogy segítse a fogyasztókat a tényeken – és nem a félelmen – alapuló döntéshozatalban.
„A fehér csíkok” esete és a libahús-botrány
Az élelmiszerrel kapcsolatos félretájékoztatás egyik legkirívóbb példája az úgynevezett „fehér csíkok” esete a baromfihús vonatkozásában. A jelenség, amelyet tudományosan „white striping”-nek, azaz „fehér csíkozottság”-nak neveznek egy ártalmatlan izomjellegzetesség. Egyes médiumok és aktivista csoportok azonban betegség vagy ipari visszaélés jeleként állították be azt, felesleges félelmet és aggodalmat keltve. Olyan kifejezések terjedtek el széles körben ezzel kapcsolatosan, mint „egészségtelen hús”, „az ipari állattartás bizonyítéka” vagy „fogyasztói kockázat” – annak ellenére, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztotta alá ezeket az állításokat. Valójában a fehér csíkozottság bármilyen tartási módban előfordulhat a baromfihús esetében, beleértve az ökológiai gazdálkodást is. Az semmilyen módon nem befolyásolja sem a hús tápértékét, sem pedig az élelmiszer biztonságosságát. És mégis, ez a hamis narratíva széles körben elterjedt. Az eredmény?!
A fogyasztói bizalom észrevehető csökkenése és a kereslet visszaesése az egyik legszélesebb körben ajánlott fehérjeforrás iránt Lengyelországban és egész Európában.
Lengyelországban egy másik káros dezinformációs eset a lengyel libahúshoz kapcsolódott. A média szenzációhajhász állításokat tett közzé az etikátlan hizlalási gyakorlatokról és azt terjesztette, hogy régi, fagyasztott húst adnak el friss áruként. Ezek az állítások „kattintásvadász” (angolul: clickbait) szalagcímekkel kerültek megjelentetésre a médiában, tény- és forrásellenőrzés nélkül, valamint anélkül, hogy a termelőknek válaszadási lehetőséget biztosítottak volna. A valóságban a libák tömése 1999 óta tilos Lengyelországban. Ma a lengyel libatermék-ellőállítási szektor az EU legszigorúbb előírásainak megfelelően működik és az exportált libahús a piacon a legszigorúbb ellenőrzés alatt álló állati termékek közé tartozik. Mégis, egyetlen félrevezető interjú elegendő volt ahhoz, hogy bizalmatlansági hullámot váltson ki és súlyosan megtépázza az ágazat hírnevét. A helyreigazítások és szakértői nyilatkozatok ellenére az igazság nem tudott felülkerekedni a szenzációhajhász szalagcímeken, ami megingatta a fogyasztók bizalmát és a termelőkre hagyta a következmények kezelését, ez pedig jól mutatja, hogy milyen gyorsan befolyásolhatja az álhír a közvéleményt és milyen ártalmas hatással lehet az az érintett ország mezőgazdaságára.
Hamis tesztek és hamis ellenőrök – Hogyan rontják az online csalások az élelmiszerekbe vetett bizalmat
Egy újabb és ugyanilyen aggasztó tendencia az úgynevezett áltudományos „tesztek” terjedése a közösségi médiában, amelyeket gyakran önjelölt ellenőrök végeznek, akik azt állítják, hogy méreganyagokat mutatnak ki a baromfihúsban. Ezek a videók milliós nézettséget érnek el és olyan teszteket mutatnak, amelyeket nem hitelesített, diagnosztikai érvényességgel nem rendelkező, Oroszországban gyártott eszközökkel végeznek, amelyek akár 3000%-kal is torzíthatják az eredményeket. Az ilyen tartalmak készítői – akik nem rendelkeznek semmilyen hivatalos képesítéssel vagy tudományos háttérrel – szándékosan félelmet és bizalmatlanságot keltenek, azt állítva, hogy a lengyel baromfi egészségügyi kockázatot jelent. Ezzel szemben a tanúsított laboratóriumok és a hatósági hivatalos ellenőrzések folyamatosan megerősítik, hogy az antibiotikum- és a nitráttartalom messze a törvényes határértékeken belül marad. Ahogy a főállatorvos is kihangsúlyozta csak és kizárólag az EU által jóváhagyott szabványok szerinti, az akkreditált intézmények által végzett vizsgálatokból származó adatok tekinthetők megbízhatónak. Ezek a hamis online „kísérletek” félrevezetik a fogyasztókat és súlyosan károsítják az agrár-élelmiszeripari szektort, jól mutatva, hogy az ellenőrizetlen, érzelmekre épülő állítások milyen könnyen manipulálhatják a közvéleményt.
A KRD-IG e-kézikönyve: egy megbízható útmutató, amelyet érdemes kéznél tartani
A lengyel Nemzeti Baromfi Tanács – Kereskedelmi Kamara (KRD-IG) az élelmiszerekkel kapcsolatos álhírek és félrevezető információk egyre növekvő áradatára reagálva új e-könyvet jelentetett meg „Élelmiszerekkel kapcsolatos dezinformáció: hogyan lehet felismerni és reagálni rá” címmel – ez az első gyakorlati, részletes útmutató arról, hogy hogyan terjednek a félrevezető narratívák a közösségi térben. Ez az új e-könyv világosan elmagyarázza, hogyan terjednek az álhírek, valós példákat hoz a média manipulációkra, eszközöket kínál az álhírek és „kattintásvadász” tartalmak felismerésére, valamint útmutatást ad a megbízható információk megtalálásához. Rámutat arra is, hogy akár ártalmatlannak tűnő jelenségek vagy egyéni megjegyzések is felhasználhatók egész iparágak ellen.
Forrás: ELV - Disinformation: How Misleading Narratives Threaten Our Food
A kiadvány nem csak agrár-élelmiszeripari szakembereknek szól, az hasznos lehet diákok, oktatók és bármely olyan személy számára is, aki megalapozott fogyasztói döntéseket szeretne hozni. Az élelmiszerekkel kapcsolatos hamis állítások nem csak a vállalkozásokat károsítják: a gazdálkodók alaptalan vádakkal szembesülnek, a termelők termékeit igazságtalanul bojkottálják, a fogyasztókat pedig eltérítik az egészséges, kiváló minőségű élelmiszerek vásárlásától, ami hatással van a gazdaságra és rontja Lengyelország – mint Európa egyik vezető baromfitermelő országának – a hírnevét. Egy olyan digitális világban, ahol bárki tartalmat publikálhat az információk ellenőrzésének felelőssége mindannyiunké: a források vizsgálata és a tények ellenőrzése az egyetlen módja annak, hogy megfékezzük az álhírek terjedését!
További információk az alábbi weboldalon érhetők el:
www.stopdezinformacjizywnosciowej.pl
Források: https://meatthefacts.eu/
Fałsz, który smakuje sensacją. Jak dezinformacja zagraża temu, co jemy – i co z tym robi KRD-IG
Disinformation: How Misleading Narratives Threaten Our Food
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön