Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a digitalizációban és a mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő lehetőségek jelentőségére, valamint ezen eszközöknek az állategészségügy, az állatjólét, a közegészségügy, továbbá a gazdasági és környezeti fenntarthatóság terén betöltött szerepére hívják fel a figyelmet.

Sok évvel ezelőtt az állategészségügy területén a mesterséges intelligenciáról beszélni még sci-fi-nek, azaz tudományos fantasztikumnak tűnhetett. Ma azonban ez már kézzelfogható valóság, amely átalakítja az állattenyésztési ágazatot. A jelenleg zajló folyamat nem csak a technológiai fejlődésről szól, ez egy paradigmaváltás is, amely újradefiniálja az állategészségügy, az állatjólét és az állattenyésztési ágazat fenntarthatóságának megértését.

Az állategészségügyi szektor jelenleg a technológiai és digitális átalakulás élvonalában áll, jelentős előrelépések történtek az ágazatban többek között a biotechnológia, a diagnosztikai eszközök, a robotika, a genomikai vizsgálatok és a fejlett vakcinák kifejlesztése területén, amelyek elengedhetetlen eszközökké válnak mind az állattenyésztés, mind az állatorvosi szakterület fenntartható jövője szempontjából.

Fotó: ELV - The digital revolution transforming animal health

A digitalizáció ma már lehetővé teszi az állatorvosok és az állattenyésztők számára, hogy ellenőrzött és vezetett gazdaságaikat olyan tevékenységek segítségével irányítsák, mint a betegség vagy az ivarzás jeleinek monitoringozása, a betegségek előrejelzése és megelőzése, az esetleges fertőzések korai diagnosztizálása és kezelése. Az alkalmazott érzékelők valós időben kísérhetik figyelemmel az állatok egészségi állapotát, mely által lehetővé válik az egyes betegségek kialakulásának előrejelzése, valamint szükség esetén figyelmeztető jelzések adhatóak az állatok viselkedésének változásaira vonatkozóan. Például a tehenek kérődzésének megfigyelésére használt érzékelők akár 5 nappal a klinikai tünetek megjelenése előtt is képesek felismerni a betegségeket, míg a telefonos alkalmazásokhoz kapcsolt, felügyeleti technológiákkal ellátott intelligens transzponderek segítségével a gazdák pontosan beazonosíthatják a tejelő tehenek különböző termékenységi szakaszait, azonosítva a tényleges ivarzások akár 95%-át, ezáltal is javítva a gazdálkodás hatékonyságát és csökkentve a tejtermelés veszteségeit. Még a füljelzők használata is lehetővé teszi olyan adatok integrálását, amelyek elemzésével optimalizálható a nyomonkövethetőség, a termelés és végső soron az egészségügyi menedzsment is az Európai Unióban alkalmazott szabályozásoknak megfelelően. Az ilyen jellegű fejlesztések nemcsak a termelékenységet javítják, hanem az állatok jólétét is, valamint segítenek megfelelni az egyre tájékozottabb fogyasztók állat- és humánegészségüggyel, állatjóléttel és a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásainak is.

Az összekapcsolhatóság felgyorsítja ezen technológiák fejlődését, lehetővé téve az elektronikus füljelzőkből, az intelligens transzponderekből és a gazdaságfelügyeleti/irányítási rendszerekből származó adatok integrálását, valamint együttes elemzését, így átfogó, valós idejű képet nyújtva a teljes állomány egészségi állapotáról.

A vizuális megfigyelési technológia szintén forradalmasítja az ágazatot: egy hat hónapos kísérletben – melynek során a szarvasmarhákat telefonos alkalmazásokhoz csatlakoztatott kamerákkal figyelték meg – az állományban előforduló sántaság 25,4%-ról 13,5%-ra csökkent, miközben a korai felismerés aránya 2%-ról 7%-ra emelkedett.

Az automatizált takarmányozás területén elmondható, hogy az automata etetők képesek „olvasni” mind az állatok táplálkozási, mind pedig a viselkedési mintázatait és a kinyert, rendkívül pontos paraméterek alapján pedig legalább egy nappal a klinikai tünetek megjelenése előtt képesek felismerni a szarvasmarhák légzőszervi betegségeit.

Az állategészségügyi és takarmányozási szektorok nap mint nap bizonyítják, hogy innovatív tevékenységeik révén az élen járnak ebben a digitális forradalomban. Spanyolországban például az ágazat határozottan elkötelezett a kutatás, a fejlesztés és az innováció mellett, a szektor teljes forgalmának átlagosan 6%-át ─ egyes esetekben akár 18%-át is ─ fordítva az országban elhelyezkedő 28 csúcstechnológiás központra, ahol olyan innovatív megoldásokat terveznek és fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdálkodók számára a legmagasabb minőségű, biztonságú és hatékonyságú állatgyógyászati készítményeket és egyéb állategészségügyi, valamint takarmányozási termékeket biztosítsanak.

A nagy adathalmazok elemzése lehetővé teszi az állatorvosok számára, hogy különböző állategészségügyi forgatókönyveket modellezzenek és megalapozott, preventív döntéseket hozzanak. Az állatorvoslásban alkalmazott okoseszközök ─ amelyek több millió adatpontra épülnek ─ ma már képesek előre jelezni a betegségek kockázatát és konkrét intézkedéseket javasolni a gazdaságok és az egyes állatok szintjén.

Az intelligens környezetirányítási rendszerek szintén átalakítják a gazdaságokat. A sertés- és baromfitelepeken az automatikus vezérlőrendszerekhez kapcsolódó környezeti szenzorok képesek figyelemmel kísérni és beállítani a megfelelő környezeti feltételeket, ezáltal mindenkor az optimális körülményeket biztosítani és csökkenteni a stressztényezőket. A sertéstelepeken alkalmazott új hangalapú megfigyelési technológia lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók akár öt nappal korábban felismerjék és kezeljék a légzőszervi megbetegedéseket, mint az a hagyományos módszerek alkalmazása mellett lehetséges lenne.

Az élő videókamerák által rögzített és algoritmusokba betáplált adatok felhasználásával a baromfitenyésztők figyelmeztetést kaphatnak arról, amikor a madarakat zárt térben kell tartani annak érdekében, hogy minimalizálják a madárinfluenza behurcolásának a kockázatát.

A társadalom és különösen az állategészségügyi ágazat előtt álló kihívások ─ mint például az éghajlatváltozás, az antimikrobiális rezisztencia, valamint a magasabb szintű állatjóléti és fenntarthatósági feltételek biztosítása iránti társadalmi igények ─ gyors és pontos megoldásokat igényelnek. Ebben az összefüggésben a digitalizáció, a big data, azaz a nagy adathalmazok elemzése és a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú. Ezek a megoldások soha nem helyettesíthetik az állatorvosokat vagy az állattenyésztőket, hanem inkább segíthetik őket tevékenységükben.

Röviden összefoglalva a digitalizáció és a mesterséges intelligencia már valósággá vált az állategészségügyi- és a takarmányozási ágazatban, valamint az állattenyésztésben egyaránt és annak hatásai túlmutatnak az innováción. Mindezek az eszközök és megoldások egy újfajta megközelítést képviselnek az emberek és az állatok közötti kapcsolat megértésében, ahol a technológia hídként szolgál az állatok jobb gondozása és a hatékony megelőzés tekintetében, valamint az állatok iránti nagyobb tisztelet kialakítása terén egyaránt. Ezeknek a technológiáknak a konkrét példái azt mutatják, hogy olyan átalakulásnak vagyunk tanúi, amely már mérhető eredményeket hoz az állategészségügy és állatjólét, a közegészségügy, valamint a gazdasági és környezeti fenntarthatóság terén, megerősítve az „Egy Egészség” (One Health) koncepciót.

Forrás: https://meatthefacts.eu/

The digital revolution transforming animal health

NAK/Borovka Zsuzsa