Mezőgazdasági termelés

A COPA-COGECA európai bortermelésre vonatkozó 2025. évi előrejelzései 145,5 millió hektoliterre tehetők, ami 1%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Bár a termésmennyiségek valamelyest emelkednek, még így is 7,5%-kal elmaradnak az ötéves átlagtól. Összességében a termelés javulást mutat, ám az évek óta tartó hosszú távú csökkenő tendencia fennmarad: a 2025-ös és a 2018-as szüretek közötti különbség továbbra is meghaladja a 40 millió hektolitert. Az európai szőlőültetvényeket folyamatosan olyan összetett kihívások sújtják, amelyek akadályozzák az ágazat teljes helyreállását.

A három legnagyobb uniós bortermelő ország (Olaszország, Franciaország és Spanyolország) – amelyek együtt az összes termelés négyötödét adják – összességében 1,5%-os termeléscsökkenést könyvelt el a 2024-es évhez képest. Olaszország továbbra is az EU legnagyobb bortermelője 47 millió hektoliterrel, míg Franciaország a második helyet tartja 37 millió hl körüli mennyiséggel. Spanyolország a harmadik helyre szorult vissza 31,5 millió hl-rel.

A fő bortermelő országok közül Spanyolország, Németország és Portugália mind csökkenést jelentettek: a termelésük rendre 15%-kal, 8%-kal és 11%-kal maradt el az előző évitől. Ezzel szemben Olaszország 8%-os, Franciaország pedig 2,3%-os növekedést prognosztizál – bár a francia mennyiség még így is a történelmi mélypont közelében alakul és 12%-kal alacsonyabb, mint az ötéves átlag.

2025-ben a szőlőültetvényeket szélsőséges időjárási jelenségek sújtották Európában. A hőhullámok, aszályok és áradások továbbra is akadályozzák a 2020 előtti termelési szintek helyreállását. Az augusztus végén Franciaország déli részén pusztító erdőtüzek több, mint ezer hektárnyi szőlőültetvényt semmisítettek meg, és akár tizenhatezer hektárra is kiható közvetett károkat okozhattak.

Bár a bor kínálata továbbra is alacsony, a keresleti oldalon fennálló nyomás viszont korlátozza a termelés érdemi növekedését. Az európai borok legnagyobb piaca, az Amerikai Egyesült Államok többször is vámokat vetett ki az EU-termékekre, köztük a borra is, ami visszafogta az európai borok exportját. Az új amerikai politika alacsony szinten tartotta a mennyiségeket és az árakat egyaránt, ami erodálta az uniós termelők haszonkulcsát. Ezek a kereskedelmi akadályok ráadásul olyan időszakban jelentkeznek, amikor a globális instabilitás amúgy is megzavarja a nemzetközi kereskedelmi folyamatokat.

Az EU várható bortermése 2025-ben (Forrás: COPA-COGECA, 2025)

A kereslet összességében alacsony marad. Az inflációhoz és a munkaerőpiaci bizonytalanságokhoz kapcsolódó gazdasági aggodalmak visszafogják a fogyasztói költéseket, miközben az EU belső piacán a fogyasztói preferenciák jelentős átrendeződése figyelhető meg. Ezek a tényezők nem teszik lehetővé, hogy a kereslet ellensúlyozza a termelési volumenek csökkenését.

Luca Rigotti, a Copa-Cogeca „Bor” munkacsoportjának elnöke úgy fogalmazott, hogy „A 2025-ös szüret megmutatta, mennyire nehezek továbbra is a körülmények. Ültetvényeink gyakran korántsem ideális feltételekkel néznek szembe. Ennek ellenére sok esetben sikerült megállítani a közelmúltbeli csökkenő tendenciát. Európa-szerte kivételes minőségű borokat készítenek a termelők, és rendkívüli elkötelezettségről és rugalmasságról tesznek tanúbizonyságot a számos kihívással szemben.”

A jelentősebb bortermelő országok részletesebb helyzete

FRANCIAORSZÁG

A termés mennyisége nagyjából megegyezik az előző évivel, ám jelentősen elmarad az ötéves átlagtól. Franciaország visszaszerezte második helyét az EU-ban, ám a különbség az első helyezetthez képest tovább nőtt. A szélsőséges időjárási jelenségek tovább rontották a francia termelés általános helyzetét. A vízgazdálkodás egyre nehezebb a szélsőségesen egyenetlen eloszlású és kiszámíthatatlan csapadék miatt. A virágzás sok borvidéken hűvös, nedves időben zajlott, ami fürtelrúgáshoz és madárkás fürtképződéshez vezetett. Dél-Franciaországban a nyári csapadékhiány és talajnedvesség-csökkenése elősegítette az erdőtüzek terjedését. 2025-ben megkezdődött egy végleges kivágási program, amely a szőlőterületek strukturális csökkentését célozza.

OLASZORSZÁG

A termelés növekedése várható, bár a legfrissebb becslések mérsékelték a szezon eleji optimizmust. Az előrejelzések szerint a mennyiség kismértékben meghaladja az ötéves átlagot. Az ország továbbra is az Unió legnagyobb bortermelője. A 20 olasz borrégió közül 19-ben nő a várható termés, különösen a déli tartományokban, amelyek az elmúlt évek visszaesése után idén látványosan erősödnek. Olaszországot viszonylag kevéssé érintették a szélsőséges időjárási események. A tél és az ősz enyhe volt, a csapadék pedig bőségesen érkezett az ország északi és középső részére, ami javította a vízkészleteket. A tavasz ugyan csapadékos és változékony volt, ami növelte a gombás betegségek (különösen a peronoszpóra) kockázatát, de összességében kedvező adottságokat teremtett. A legdinamikusabban növekvő régiók: Basilicata, Abruzzo és Molise (25–40% közötti növekedés). A legnagyobb bortermelő régió továbbra is Veneto, 12 millió hektoliterrel.

SPANYOLORSZÁG

A termelés csökkenése folytatódik: a 2025-ben várható 31,5 millió hektoliter 20%-kal marad el az ötéves átlagtól. A magas hőmérsékletek és a gyakori hőhullámok súlyosan érintették az Ibériai-félszigetet. A tavasz még kedvezően alakult, de az extrém száraz és forró augusztus drasztikusan visszavetette az őszi szüretet. Emellett a peronoszpóra is jelentős károkat okozott. A mennyiségi visszaesés ellenére a borok kiváló minőségűek, ami jól mutatja a spanyol termelők alkalmazkodóképességét. Spanyolország továbbra is az EU legnagyobb szőlőterületével rendelkező ország.

NÉMETORSZÁG

2025 a második egymást követő év, amikor a termelés csökken: a mennyiségek 14%-kal az ötéves átlag alatt maradnak. A visszaesést tovább súlyosbítja a gyenge belső kereslet.

PORTUGÁLIA

A fő bortermelő országok közül Portugália szenvedte el a legnagyobb visszaesést, 11%-os csökkenéssel.

AUSZTRIA ezzel szemben átlag feletti mennyiségekről számolt be.

Forrás: Copa-Cogeca 2025. október 28-i sajtóközleménye

NAK / dr. Sidlovits Diána