Környezetgazdálkodás

Szeptemberi határidőkről és feladatokról szóló előző cikkünkben áttekintettük, hogy a gazdálkodóknak milyen adminisztratív és egyéb feladataik vannak a támogatások vonatkozásában. A KAP ST AKG és KAP ST ÖKO támogatások kedvezményezettjeinek további feladata, hogy a következő évi főnövényre – illetve a területre kerülő valamennyi növényre - tápanyaggazdálkodási tervet (TGT) készítsenek szeptember 30-ig.

Ha az adott növénykultúra betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, a következő növényre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervet a betakarítást követően 30 napon belül kell elkészíteni. A kedvezményezettnek a 2025. évre vonatkozó tápanyag-gazdálkodási tervét a 2025. évi egységes kérelem benyújtási határidejének utolsó napjáig kell elkészítenie.

A TGT-t az KAP ST AKG esetében bővített talajvizsgálatra – ültetvények esetében levélanalízisre is – alapozottan kell elkészíteni. Addig, amíg nem áll rendelkezésre a talajvizsgálati eredmény, addig a tervet mérlegszámítási módszerrel el lehet készíteni (Ha a gazdálkodónak nem volt a 2025. évi egységes kérelem benyújtásának jogvesztő határnapjáig 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménye, úgy elfogadható a talajminta leadásáról kiállított átvételi igazolás, amelyet a Kincstár a vállalt előírás ellenőrzésekor a talajminta leadását követő legfeljebb 1 évig teljesítésként fogad el.” A KAP ST ÖKO vonatkozásában nem kötelező a talaj/növényvizsgálat megléte, ott a TGT-t elégséges mérlegszámítási módszerrel elkészíteni.

A TGT elkészítése során figyelembe kell venni az egyes vállalásokban meghatározott értékeket, valamint nitrátérzékeny területen a nitrátrendelet - 59/2008 (IV. 29.) FVM rendelet - szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékeket.

A tápanyag-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a növénytáplálás céljára kijuttatandó hatóanyagok hektáronkénti javasolt mennyiségét, mely műtrágya esetében legalább a N, P, K elemek kijuttatható hatóanyag maximális mennyiségét jelenti, míg istállótrágya – illetve biogáziszap - esetén a N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag - hasznosulási értékekre és a maximálisan alkalmazható hatóanyag mennyiségre vonatkoztatott határértékek figyelembe vételével megállapított - hektáronkénti maximális mennyiségét.

Amennyiben a tápanyagpótlást istállótrágyával kívánja részben teljesíteni a gazdálkodó azt a TGT-ben jelezni kell a dózisok megjelenítésével. Ügyelni kell arra, hogyha a gazdálkodó az istállótrágya használatot KAP ST AKG teljesítéshez is el kívánja számolni, úgy az akkor kerül elfogadásra, ha a TGT alapján adott növényre meghatározott N hatóanyag legalább 40 %-át a szervestrágya hasznosuló N tartalmából biztosítja, persze ha ezen összesen kijuttatott érték meghaladná a Tematikus előíráscsoportnál meghatározott max. kijuttatható N összmennyiséget, úgy sem lehet a max. kijuttatható összes nitrogénből többet kijuttatni, de ez elfogadott lesz teljesítésként.

Fontos, hogy amennyiben az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növény kerül termesztésre, úgy minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A vegyes vagy keverék hasznosítás egy növénykultúraként veendőek figyelembe.

Figyelni kell arra is, hogy amennyiben a táblán a TGT-ben szereplő növénytől eltérő kultúra termesztése történik, úgy a TGT-t tervet módosítani kell. A TGT-t talajtani szakértő bevonásával kell elkészíteni, aki az elkészített terv aláírásával igazolja a közreműködését. Nem szükséges szakértő/szaktanácsadó bevonása, ha a támogatott (beleértve a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét, vagy alkalmazottját vagy a tagját és az őstermelők családi gazdaságának képviselőjét vagy tagját) szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben, vagy rendelkezik a pályázati felhívás 17. mellékletben szereplő felsőfokú végzettséggel.

Nitrátérzékeny területekre vonatkozó részletes információkat és a számításokhoz példákat a Nitrát kézikönyvünkben találhatnak az érintett érdeklődők.

NAK KAP-hálózat ZTE / Sztahura Erzsébet