A szőlő és a gyümölcsültetvények kertészei rá vannak kényszerítve arra, hogy a szabványoknak mindenben megfelelő, első osztályú gyümölcsöket állítsanak elő. A mérethibás vagy akár csak néhány apró varas foltot tartalmazó alma már csak léalmaként értékesíthető, gyakran olyan alacsony áron, hogy abból a termelés költségeit sem lehet fedezni. Ezért a profi nagyüzemekben a növényorvosoknak biztosra kell menniük.
Megkérdeztem néhány kollégát, hogy az idén, a télvégi lemosást követően hol tartanak a kezelésekkel? Június első hetéig, szilvában, őszibarackban, kajsziban és meggyben, cseresznyében 5-6 alkalommal permeteztek. Körtében és szőlőben a megkérdezettek a 4. fordulót fejezték be, birsben és almában pedig 7-8 alkalommal permeteztek eddig. (A szüretig még vajon még hányszor indítják be a permetezőgépeket?)
Csupán tájékoztatásként írtam le ezeket a számokat, nem hiszem, hogy a házikertekben is ilyen intenzív növényvédelmet kellene folytatnia mindenkinek. Mi már csak a szűkösebb III. kategóriás választékunk miatt sem célozhatjuk meg az ültetvényekben elvárt minőséget és termésmennyiséget! Viszont a pontosabb és gyakoribb zöldmunkákkal, a nagyobb körültekintést igénylő biokészítmények és egyszerű anyagok használatával, mi is szép eredményeket érhetünk el.
A sok esőtől repedhetnek a gyümölcsök, zöldségek. A cseresznyelégy elleni permetezéssel egy menetben érdemes az egyik illóolaj tartalmú növénykondicionálót vagy az olajokat tartalmazó rovarölők közül valamelyiket is kijuttatni. Ezeknek „nincs várakozási idejük” (nk jelűek), rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak. A többi gyümölcsnél is használhatóak. Szőlőben egy kálium-szilikát hatóanyagú termésnövelő anyag is engedélyezett a repedés és a napégés megelőzésére. Zöldségféléken elkerülhető a hirtelen vízfelvétel miatti repedés, ha folyamatosan öntözzük az ágyásokat.
A sárgalapokra már felragadtak a nyugati dióburok-fúrólegyek első példányai. Az acetamiprid + hidrolizált fehérje csalogatóanyag együttes használatáról már többször is írtam. A forgalmazó javaslata szerint a lombkorona felső felét kell megcélozni a permetezéssel. Az eddigi tapasztalatok alapján akkor is hatásos a permetezés, ha nem tudják teljesen lefedni a fát a csúcsáig. A cseresznyelegyek ellen is engedélyezték, a kései érésű fajtákon talán még az idén is használható.
A lambda-cihalotrin vagy a spinozad hatóanyagú rovarölőkkel is permetezhetjük a diót, de ezekkel a készítményekkel az egész fát le kell fedni a permetlével.
Kertbarátok elmondták, hogy a nyüvek talajba furakodása idején, illetve a repülő imágók kibújásakor elvégzett gyakori talajforgatással is gyéríthetjük a legyeket, mert a puhatestű lárvák és a törékeny szárnyas imágók könnyen megsérülnek. A bábbá alakult legyek már kibírják ezt a forgatást. A „dió legye” hónapokon keresztül rajzik, illetve ugyanilyen hosszan potyognak le a nyűvei. Egész nyáron kapálgatni, gereblyézni, rotálni kell a diófák alját ellentétben a cseresznyével, ahol a termésszíneződéstől a szüret végéig kell hajlongani a fák alatt.
A szőlőben a lisztharmat és a szürkepenész mellett a peronoszpóra miatt is kongatják a vészharangot. Annál az időjárásnál, ahol szóba kerül a peronoszpóra, mindig gondolni kell a fitoftórára is. Közeli rokonok és a fertőzés gyorsaságában, a tünetek kifejlődésében még le is körözi a peronoszpórát. A magyar neve is erre a gyors terjedésére utal, paradicsomvész, illetve burgonyavész. Két neve is van, mert ugyanaz a gombafaj (Phytophthora infestans) száríthatja le vészes gyorsasággal – akár 2 nap alatt is - a paradicsom és a krumpli leveleit is. Ahogyan a szőlőnél, ezeknél a növényeknél is a megelőzésen van a hangsúly.
1. kép: Phytophthora infestans paradicsomon
A kontakt réztartalmú gombaölők mellett az alábbi hatóanyagokat tartalmazó gombaölők engedélyezettek pl. a propamokarb a krumplira, az azoxistrobin a paradicsomra, a metiram pedig mindkét növényre engedélyezett. Több permetezést is „megspórolhatnak”, ha ellenálló fajtát választanak, szellős állományt alakítanak ki és nem öntözik felülről a növényeket. A hagymakivonatot, a mezei zsurlóból készült főzetet és a csalánkivonatot is ajánlják a fitoftóra ellen. Az engedélyeiket megtalálják pl. a NÉBIH honlapján.
A nedves leveleken, terméseken továbbra is terjednek a kórokozó gombák. Az almatermésűeken a lisztharmat és a varasodás, a cseresznyén és a meggyen a monília, a dión a gnomónia gomba és a baktérium, a szőlőn a lisztharmat, a peronoszpóra és néhol a szürkepenész is védekezést kívánna. Az összes csonthéjason figyelni kell a levélbetegségekre, sőt néhol az őszibarackon - a hűvösebb napok hatására - újra megjelent a tafrina is. A korábbiakban mindegyik károsítóról írnom kellett, mert az ország nagyobbik felében már akkor is a mostanihoz hasonló volt az időjárás.
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön