Változnak a trendek a holland baromfi- és sertéságazatban. Bár a 2023-as és 2024-es gazdasági eredmények történelmileg jónak mondhatók, az állatlétszám mégis csökken.
René Veldman, a Rabobank ágazati vezetője szerint különösen a sertéstenyésztők érnek el magas jövedelmezőséget. A kocatartó és sertéshizlaló gazdaságok eltérő teljesítményt nyújtanak - a magas trágyakezelési költségek csökkentik egyes gazdaságok nyereségét.
Baromfiágazat: a tojásárak és a likviditás minden idők legmagasabb szintjén áll
A Rabobank szerint a baromfiágazat is erős gazdasági fejlődést mutat. A tojás- és húsárak rekordszintűek, ami a gazdaságoknak szilárd pénzügyi helyzetet biztosít. Sok gazda a kedvező likviditást a jelzáloghitelek törlesztésére használja fel, mivel az engedélyek hiánya miatt a beruházások aligha lehetségesek. Az új beruházások száma jelentősen csökken.
A gazdaságok szilárd pénzügyi helyzete ellenére az állatlétszám már nem növekszik úgy, mint korábban, a sikeres éveket követően. Épp ellenkezőleg: a kocaállomány Európában csökken. A sertés- és baromfitenyésztés növekedési potenciálja korlátozott, még akkor is, ha a termelékenység enyhén növekszik. A Rabobank szerint a strukturális akadályok, például az engedélyezési kérdések továbbra is döntő fontosságúak.
Az új engedélykötelezettség jelentősen lelassítja az istállóátalakításokat
Egy december 18-i döntés tovább súlyosbította a helyzetet: mostantól az istállók minden átalakításához új természetvédelmi engedélyre van szükség - még akkor is, ha a külső megjelenés változatlan marad, vagy a kibocsátások csökkennek. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági üzemek az építési projektek engedélyezésének magas kockázatának vannak kitéve. A jogi bizonytalanság jelentősen lassítja a fejlesztéseket és a beruházási hajlandóságot.
Az úgynevezett „stopperrendszer” az állatlétszámra is hatással van. Bár nem világos, hogy valójában hány gazdaság vesz részt a rendszerben, már most is jelentős csökkenés tapasztalható - különösen a periférián. Veldman szerint a beszállítók, például a vágóhidak és a takarmánygyártók különösen érintettek. A csökkenő állatlétszám komolyan veszélyezteti a jövedelmezőségüket.
A takarmányipar nyomás alatt: csökkenő eladások és strukturális változások
Egy másik nyomást gyakorló tényező a növekvő fenntarthatóság. Egyre több takarmánygyártó összpontosít a maradékanyag-áramlásra, ami túlkapacitáshoz vezet az összetett takarmányiparban. Különösen a szövetkezetileg szervezett termelők képesek kitartani, de küzdenek a csökkenő termeléssel és hozamokkal. Ezek a fejlemények már tükröződnek a jelenlegi éves adatokban.
A Rabobank szerint az érintett vállalatoknak nincs idejük a zsugorodó piachoz való alkalmazkodásra. A takarmányágazat ezért egyre inkább külföldön, például a szomszédos országokban keresi az értékesítési lehetőségeket.
Forrás: Rabobank
NAK / Tóth Andrea