Mezőgazdasági termelés

A FruitVeB és a Nemzeti Agrárkamara (NAK) közös szervezésében posztharveszt szakmai napot tartottak 2025. április 16.-án. A konferencia nagy érdeklődés mellett zajlott számos külföldi előadó, érdeklődő termelő és kiállító részvételével.

Dr. Apári Ferenc a FruitVeB elnöke és Csizmadi Imre, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályelnöke elnöki köszöntőikben kiemelték, hogy ugyan már megfelelő színvonalon termelünk gyökérzöldségeket, a tárolásról ez azonban nem mondható el. Megjegyezték, hogy tárolási kapacitás hiányában, illetve nem megfelelő tárolástechnológia alkalmazása következtében évről évre értékesíthetetlenné válik vagy megsemmisül a betárolt termés jelentős része. Ennek következtében a tárolási kapacitás növelésével, illetve a helyes technológiák alkalmazásával a jelenleginél sokkal hatékonyabban tudnánk tárolni a betakarított termést, ezáltal növelnénk az önellátottsági szintet is.

A hűtés- és legtechnikai cégek képviseletében holland, román, osztrák, lengyel, illetve hazai előadók is ismertették a modern hűtőtárolók sajátosságait, a létesítés során teljesítendő feltételeket, illetve a sikeres üzemeltetés szabályait. Ezt követően speciális tematikus előadások következtek a sárgarépa termesztési fogásairól, illetve a vöröshagyma-, burgonya- és sárgarépatárolás gyakorlatáról és technológiai hátteréről.

Az alábbiakban áttekintő jelleggel összegezzük a tárolási technikák és technológiák gyakorlati alkalmazása szempontjából meghatározó információkat.

A helyes tárolás alapja a zöldségfélék élettani tényezői is meghatározzák, amit Zsom Tamás, a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet egyetemi docense ismertetett.

A betárolást követően a termékek továbbra is élő anyagként viselkednek, tehát a tárolás során mindenképpen minőségi és mennyiségi veszteség keletkezik. A tárolási technológiák célja ezeknek a minimalizálása.

A betárolt áru tárolhatóságát azok légzésintenzitása határozza meg, amely minden zöldség és gyümölcs esetén eltérő. A légzési intenzitás hőmérséklet- illetve szén-dioxid csökkentés által minimalizálható.

Így pl. a burgonya 10 °C tárolási hőmérsékleten 10 egységnyi hőt termel, ezzel szemben a brokkoli 300-at – ennek megfelelően a brokkoli számára sokkal alacsonyabb tárolási hőmérséklet szükséges.

A szén-dioxid emelésével, illetve az oxigénszint csökkentésével a légzésintenzitás minimalizálható, ezáltal csökken a párologtatás. Ezen elv alapján működnek az ultra alacsony oxigénszintet biztosító, szabályozott légterű tárolók (ULO).

A hőmérséklet és a szén-dioxid tartalom mellett szintén meghatározó tényező a légcirkulációs és a páratartalom. A párologtatás csökkentése, illetve a páratartalom szabályozása különösen fontos a magas nedvességtartalmú termékek (pl. bogyósgyümölcsök, sárgarépa) esetén, mivel a vízveszteség, azaz fonnyadás, már nem visszafordítható. Ezen termékek esetében különösen fontos a csomagolás szerepe, illetve a polcon történő párásítás.

Lukács András, az LHG Kft. ügyvezetője részletesen ismertette a hűtőház telepítésre vonatkozó gyakorlati tapasztalatokat, illetve a pályázati folyamat adminisztrációs lépéseit. Kiemelte, hogy a kivitelezés minden szakaszára tanácsos biztosítást kötni, illetve kezdetektől fogva ajánlatos a közbeszerzésre alkalmas pályázatot készíteni.

Friedel Peil, a Rijk Zwaan szenior menedzsere és az Abenhardt GmbH szaktanácsadója hangsúlyozta a termesztéstechnológiai tényezők, illetve a talaj tápanyagellátottságának a tárolhatóságra tett hatását.

Sárgarépa esetén vannak kifejezetten tárolásra alkalmas fajták. A sárgarépát 15-20% földmaradvánnyal ajánlatos betárolni. Elsődleges cél, hogy minél jobb minőségű áru kerüljön a tárolóba. Ideális tároláskor nem lehet nagy mennyiségű répát egyszerre lehűteni, amit figyelembe kell venni a termelés és a betakarítás tervezéskor. Nem megfelelő tárolás esetén a karotintartalom egy hét alatt megfeleződik, ezért a pulton tarthatóság megőrzése érdekben a minőség folyamatos monitorozása szükséges rendszeres mintavétel, illetve „tesztmosások” által.

Mihail Prodan, a romániai Klim'top Controls ügyvezetője kiemelte, hogy a hűtőtárolók tervezése során nem a kamra tervezett térfogata meghatározó, hanem a hűteni szándékozott termék mennyisége határozza meg a szükséges méretet.

A különböző zöldségek tárolási igénye igen eltérő, ugyanakkor egyik fajtát sem szabad gyorsan lehűteni. Így pl. bizonyos ipari burgonya fajtákat akár viszonylag magas hőmérsékleten, 6-10 °C-on is lehet tárolni. A gyökérzöldség ajánlott tárolási hőmérséklete ezzel szemben 0,5 °C, 98% páratartalom mellett. A gyökérzöldség tárolók esetében elengedhetetlen, hogy a kamra hűtőberendezése alkalmas legyen a kiolvasztásra, mivel ilyen magas páratartalom és alacsony hőmérséklet mellett a tárolás során megfagyhatnak a termékek.

A hagyma tárolása jelenti a legnagyobb kihívást. A széles körben alkalmazott gyakorlat szerint kiemelik és a betárolás előtt a szántóföldön kiszárítják a hagymát. Ez azonban egyrészt nem egyenletes, másrészt nem kontrollálható folyamat. Emellett az eső veszélye is fennáll. A jó minőségű tároláshoz a frissen szedett hagymát be kell tárolni, ezt követően a hűtőkamrában kezdődik a szárítás, majd a tárolás.

Kamil Maniak, a lengyel Omnivent képviseletében olyan, a hűtőtárolók energiahatékonyságát meghatározó alapvető tényezőkre hívta fel a figyelmet, amelyekre a létesítés során nem fordítunk elegendő figyelmet. Így pl. a hűtőtároló külső borításának a színe meghatározza az épület energiahatékonyságát. Sok esetben a termelői ízléseknek megfelelő sötét színekkel vagy tetővel találkozunk. Ez az energiahatékonyságot rontja, hiszen a bejutó többlet hőmennyiség hatására többet kell hűteni, ami gyakorlatilag súlyveszteségnek felel meg. Ennek megfelelően minél világosabbak az épület oldalfalai és teteje, annál alacsonyabbak az épület hőmérsékleti értékei és hűtési költségei. Ezen felül, sötét fal- illetve tetőszín esetén számottevően nagyobb a panelek tágulási és zsugorodási mozgása, ezáltal idővel instabillá válik a két fémlemez közötti szigetelő hab, illetve az elemeket összekötő csatlakozók. Ennek következtében idővel lazulnak az illesztések, sérül a szigetelőanyag és hőhidak keletkeznek.

Csott Károly, a Fo-Vill Energy Kft. értékesítési vezetője a hűtőberendezésekben alkalmazott hűtőközegek alkalmazhatóságát mutatta be. Kiemelte, hogy a megfelelő hűtőközeggel közel 40%-os energiamegtakarítást lehet elérni. Ugyanakkor változóban van a jelenleg alkalmazott közegek felhasználhatósága, pl. a freonnal működő rendszereket 2029-ig lehet telepíteni, a többi mesterséges hűtőközeg pedig 2031-ig lesz használható. A jövőben tehát elsősorban a természetes hűtőközegek, így az ammónia, szén-dioxid, propán és a HFO lesznek elérhetők. A hűtőközegek alkalmazhatóságának változása minden bizonnyal hatással lesz a hűtéstechnikai kivitelezéskere, amelyek költsége feltehetően jelentősen emelkedni fog.

Szükséges és érdemes tehát a megfelelő tárolókapacitás kiépítése, illetve költséghatékony tárolási technológiák alkalmazása az előállított termékek mennyiségének és minőségének a lehető legnagyobb mértékben történő megőrzése érdekében. A szakmai nap során hallhattunk, hogy ennek elérésére egyrészt számos lehetőség kínálkozik, másrészt a termelők felkészült és tapasztalt szakemberek segítségére számíthatnak az akár termékspecifikus hűtőrendszerek tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során.

Tekintettel a tárolástechnológia fontosságára és összetettégére a FruitVeB és a Nemzeti Agrárkamara 2025 őszén további, szakmai napokat tervez, amelyek termékcsoport specifikusan a technológiai iránymutatások megosztására és a gyakorlati tapasztalatcserére összepontosítanak.

NAK/ Dr. Kozak Anita Andrea