Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által indított #NoBirdFlu kampány főbb célkitűzéseit mutatja be. Kiemeli továbbá, hogy bár a madárinfluenza továbbra is valós kockázati tényezőket hordoz magában, azonban jelenleg már hatékony eszközök állnak rendelkezésre a helyzet kezelésére.

Az elmúlt hónapokban – sőt, években – a madárinfluenza gyakran került a figyelem középpontjába, olykor riasztó hangvétellel, ami aggodalmat keltett nemcsak a gazdálkodók, hanem a lakosság és a fogyasztók körében is. A tényleges kockázatok mellett a valósában azonban mára már hatékony eszközök is rendelkezésre állnak a helyzet kezelésére. Ezért indította el az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a #NoBirdFlu kampányt, mely egy európai kezdeményezés és amelynek célja a megfelelő biológiai biztonsági gyakorlatok népszerűsítése, valamint egyértelmű és megbízható információk nyújtása. A cél azonban nem csak a vírus terjedésének megfékezése, hanem a félelem és a felesleges aggodalom mértékének csökkentése is, valamint az, hogy mindenki jobban megértse, mi is ez a betegség valójában, továbbá, hogy mit lehet tenni a gyakorlatban az állatok és az emberek védelme érdekében.

Fotó: ELV - EFSA: #NoBirdFlu Campaign to fight Avian Influenza

Egy erőteljes vírus, amelyet ellenőrzés alatt kell tartani

A madárinfluenza egy vírusos betegség, amely elsősorban a vadon élő és tenyésztett madarakat érinti. Egyes altípusok, például a H5 és H7 törzsek, különösen agresszívvé válhatnak és magas elhullási aránnyal járó járványokat okozhatnak. Napjainkban a figyelem főként a H5N1 vírusra összpontosul, amely jelenleg Európában, Ázsiában és Amerikában terjedt el széles körben. A vándormadarak a fertőzés fő „hordozói”, mivel szezonális útvonalukon a vírust egyik kontinensről a másikra szállítják. Az elmúlt években a helyzet még összetettebbé vált: a madárinfluenza már nem követi a szezonális mintát, hanem egész évben jelen van Európában, még a nyári hónapokban is.

Amikor a vírus bejut egy gazdaságba, nagyon gyorsan terjed és teljes állatcsoportokat pusztíthat el, ami katasztrofális következményekkel jár. A járványok megfékezése érdekében gyakran több ezer, néha akár több millió baromfi leölése válik szükségessé. A hatások súlyosak: a gazdák jelentős gazdasági veszteségeket szenvednek el, miközben a piacon csökken a hús és a tojás rendelkezésre állása, ami elkerülhetetlenül áremelkedést eredményez a fogyasztók esetében. Ritka esetekben egyes törzsek átterjedhetnek az állatokról az emberekre, humán vonalon is megbetegedést okozva különösen azok körében, akik közvetlenül érintkeznek fertőzött csirkékkel, pulykákkal vagy kacsákkal. Jelenleg azonban az emberről emberre történő átvitel nem jelent jelentős kockázatot, bár a szakértők továbbra is figyelemmel kísérik azokat az esetleges mutációkat, amelyek növelhetik az emberről emberre történő átvitel valószínűségét.

Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) gondosan figyelemmel kíséri és szorosan nyomonköveti a vírus fejlődését. Az EFSA adatai szerint 2025. március 8. és június 6. között összesen 24 európai országban, 365 esetben jelentettek magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) H5 vírust. Ezek közül 167 eset háziasított madaraknál, 198 pedig vadon élő madaraknál fordult elő. A vírus túlnyomórészt H5N1 típusú volt és a legtöbb esetet Nyugat-, Közép- és Délkelet-Európában regisztrálták. A vadon élő madarak közül a vírus leginkább a vízimadarakat – különösen a hattyúkat és a libákat – érintette, de a sirályok is megfertőződtek. A háziállatok tekintetében is voltak jelentések vírusfertőzésről házi macskák és vadon élő húsevők esetében Európában, többek között az Egyesült Királyságban.

Az európai #NoBirdFlu kampány

A lakosság számára a kockázat továbbra is alacsony, de elengedhetetlen a megelőző intézkedések meghozatala a gazdaságok védelme és a vírus terjedésének megakadályozása érdekében. Ezért indította el az EFSA az európai #NoBirdFlu kampányt, amelynek célja, hogy lényeges információkat nyújtson a gazdaságok biológiai biztonságáról annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a madárinfluenza behurcolásának megelőzéséhez és a vírus terjedésének megállításához. Legyen szó nagy gazdaságról, kis háztáji baromfitelepről, vagy bárkiről, aki munkavégzés céljából megy a gazdaságokba, néhány kulcsfontosságú lépés következetes betartása és az egyszerű, de alapvető szabályokhoz való ragaszkodás jelentősen hozzájárulhat az állatok egészségének védelméhez.

Az első intézkedés az istállókba és baromfiólakba való belépésre vonatkozik: emberek, járművek és a különböző berendezések, felszerelések csak akkor juthatnak be/kerülhetnek be a telepekre, ha az feltétlenül szükséges és minden esetben csak alapos fertőtlenítést követően. Még a legkisebb szennyeződés is átviheti a vírust az egyik helyről a másikra, ezért elengedhetetlen, hogy az emberek, járművek, eszközök és ketrecek fertőtlenítésre kerüljenek, amikor a gazdaságok között mozognak. Célszerű tiszta ruhát viselni, kezet mosni és a lábbeleket letisztítani, továbbá, ha lehetséges, kizárólag a gazdaságban végzett munkához fenntartott munkaruházatot használni. A bejáratnál fertőtlenítő lábfürdők vagy eldobható, egyszer használatos lábzsákok nyújthatnak további védelmet.

Egy másik fontos stratégia az úgynevezett „all-in, all-out” (mindent be, mindent ki) megközelítés, amelynek lényege, hogy az azonos korú állatokat egyszerre telepítik be és a termelési ciklus végén egyszerre szállítják el őket. Ezzel csökken a farmon belüli érintkezések és gazdaságba történő be- és kilépések száma, ezáltal mérsékelhető a betegségek terjedésének a kockázata. A családi vagy kisüzemi gazdaságokban, ahol ez a módszer nem alkalmazható teljes mértékben, továbbra is elengedhetetlen a gazdaságba újonnan érkező állatok karanténba helyezése, mielőtt azok csatlakoznának a csoporthoz, valamint egészségi állapotuk és állatorvosi dokumentumaik ellenőrzése.

Minden termelési ciklus után minden területet gondosan meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell. Fontos, hogy egyértelműen megkülönböztessük a „tiszta” területeket, ahol az állatokat tartják, és a „szennyezett” területeket, amelyek külső hatásoknak vannak kitéve, hogy megelőzzük a fertőzéseket. A létesítmények karbantartása ugyanilyen fontos: a hatékony vízelvezető rendszerek, a megfelelő szigetelés, a megfelelő szellőzés és a folyamatos rágcsálóirtás mind hozzájárulnak a biztonságos és egészséges környezeti állapot fenntartásához.

Fontos továbbá, hogy kerüljük a különböző fajok, például csirkék, kacsák és pulykák keveredését is, mivel egyes betegségek észrevétlenül terjedhetnek az egyik fajban, majd gyorsan átterjedhetnek a másikra. A háziállatokat és a háztáji gazdaságokban tartott állatokat is távol kell tartani a baromfiféléktől. Annak érdekében, hogy a személyzet és a látogatók betartsák ezeket a szabályokat célszerű táblákat, fizikai elválasztókat vagy külön útvonalakat alkalmazni a magas kockázatú és a védett területek egyértelmű megkülönböztetésére.

A vadon élő madarak további veszélyt jelentenek, mivel a vírust a gazdaságokba bejuttathatják. Ezért kulcsfontosságú, hogy a takarmányokat zárt tartályokban tárolják, megakadályozzák a madarakat vonzó pangó vizek kialakulását és hogy a baromfiólakat megfelelő hálóval vagy kerítéssel védjék. A létesítmények körüli növényzetet rövidre kell nyírni és rendben kell tartani, hogy az ne legyen vonzó a vadon élő állatok számára, míg a rendszeres ellenőrzések és szükség esetén a riasztóeszközök használata segíthetnek távol tartani a betolakodókat.

A hulladékgazdálkodás is alapvető szerepet játszik a madárinfluenza megelőzésében: a trágyát, a maradék takarmányt és a tetemeket gyorsan el kell távolítani és biztonságosan meg kell semmisíteni, hogy azok ne vonzzák a nem kívánatos állatokat. Hasonlóképpen, az állatoknak szánt víznek és takarmánynak mindig tisztának és szennyeződéstől mentesnek kell lennie, az állatok itatására szánt víz esetében különösen fontos, hogy az soha nem származhat nyílt, hanem csak biztonságos vízellátási forrásokból.

Az improvizáció nem ajánlott

Az EFSA arra figyelmeztet, hogy ha egy gazdaságban gyanús tüneteket észlelnek, például étvágytalanságot, légzési nehézségeket, hirtelen elhullásokat vagy szokatlan viselkedést, akkor azokat haladéktalanul jelenteni kell az állatorvosnak vagy az illetékes hatóságoknak. A gyors, időben történő beavatkozás jelentősen növeli egy esetleges járványkitörés megfékezésének esélyét. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a közelben elhullott vadmadarakat vagy emlősöket találnak: az improvizáció nem tanácsos, mindig szakemberrel kell konzultálni.

A madárinfluenza egy komplex kérdés, amely összefonódik az állategészségügy, az élelmiszerbiztonság és a közegészségügy területével egyaránt. Jelenleg a betegség nem jelent közvetlen veszélyt a lakosságra nézve ugyanakkor figyelmet és együttműködést igényel a gazdák, az állatorvosok és a hatóságok részéről annak érdekében, hogy megakadályozzák annak terjedését és megvédjék az élelmiszerbiztonságot.

Ezeket az erőfeszítéseket támogatva az EFSA és az európai állategészségügyi hatóságok weboldalaikon számos hasznos anyagot tesznek közzé, többek között plakátokat, infografikákat, matricákat és közösségi média bejegyzéseket, amelyeket a gazdák, állatorvosok és üzemeltetők felhasználhatnak a bevált jó gyakorlatok népszerűsítésére és igazi „biológiai biztonsági bajnokokká” válhatnak. Minden apró napi cselekedet változást hozhat: az állatok védelme mindenki egészségének védelmét jelenti.

Források: https://meatthefacts.eu/

EFSA: #NoBirdFlu Campaign to fight Avian Influenza

NAK/Borovka Zsuzsa